A fotósok élete, hivatása több rendezőt és forgatókönyvírót is megihletett már. Összegyűjtöttünk néhány filmet, amelyek nem minden esetben közvetlenül, de kapcsolódnak a fotózáshoz.

Az biztos, hogy mindegyik filmet érdemes megnézni legalább egyszer, mert kiemelkedő alkotásokról van szó.

Ha fotós pályára készülsz, vagy esetleg már ezen a területen dolgozol, és egy kis inspirációra van szükséged, vagy szeretnél egyedi fotós sorsokkal, történetekkel megismerkedni, esetleg csak arra vágysz, hogy megnézz néhány jó filmet, akkor böngészd végig a listánkat, és nézd meg a számodra legérdekesebb mozikat.

1. Isten városa (Cidade de Deus) – brazil-francia filmdráma, 2002

A történet Rio de Janeiro egyik nyomornegyedében játszódik. Két fiú, Buscape és Dadinho életének majdnem két évtizedét követhetjük végig.

A narrátor, Buscape szemszögéből láthatjuk, hogyan zajlanak a mindennapok a favelákban, ahol farkastörvények uralkodnak, bandák tartják rettegésben a lakosságot, és nagyon csekély az esély a kitörésre.

Buscape azonban elhatározza, hogy fotós lesz belőle. Próbálja magát távol tartani a bandáktól, és becsületesen tanul, hogy egyszer kikerülhessen innen.

Ez azonban rettentően nehéz, hiszen a mélyszegénységben élők előtt nem tárul fel túl sok lehetőség, így nem is meglepő, hogy a legtöbben már kisgyerekkorukban beállnak egy bandába, és rémesebbnél rémesebb tetteket követnek el.

Buscape élete azonban más irányba halad, hiszen egyik képe még egy újság címlapjára is felkerül, ami segít abban, hogy megalapozza jövőbeli fényképész karrierjét.

Amíg Buscape célja, hogy fotós váljon belőle, és meg is tesz mindent ennek érdekében, addig Dadinho szeretne a legrettegettebb gengszterré válni a favelákban.

Még kisfiúként bandataggá válik, és halad szépen felfelé a ranglétrán. A drogkereskedelem felvirágoztatásának köszönhetően pedig nemsokára el is éri célját.

A film igaz történeten alapul, méghozzá Paul Lins regényén, amely igazából egy tanulmány a nyomornegyedről, ahol az író felnőtt.

A rendező, Fernando Mierelles amennyire csak tudott, hű maradt a regényhez.

Amatőr színészekkel, egész pontosan helybéli fiatalokkal dolgozott, és még az az opció is felmerült, hogy az eredeti helyszínen forgassanak. Erről végül azonban letett a stáb, mivel a lakótelep nem volt alkalmas a filmezésre.

Az Isten városa hatalmas sikert aratott, és rengeteg emberre volt nagy hatással, köztük Lula da Silva brazíliai elnökre is, aki a filmnek köszönhetően politikájában is változtatásokat eszközölt, és vezetése alatt több millió embert emelt ki a szegénységből.

A filmben remekül érvényesül, hogy még a legkilátástalanabb helyzetben is van olyan, akinek sikerül elérnie életcélját, ahogy a filmbéli Buscape-ből is fotós válik.

2. Arcélek, útszélek (Visages villages) – francia dokumentumfilm, 2017

A film két főszereplője a hipszter fotós, JR és a filmrendező, Agnès Varda.

Ők ketten útra kelnek Franciaországban, hogy különböző vidéki városokba érkezve portrékat készítsenek hétköznapi emberekről, ezeket a fotókat pedig kiplakátolják házak, épületek falára, így csempészve egy kis kortárs művészeti értéket az álmos kisvárosok életébe.

Az út közben természetesen a két alkotótárs között szoros barátság alakul ki annak ellenére is, mennyire eltérő az életük, koruk, személyiségük.

JR úgy indította el pályafutását, hogy a metróban és más helyeken szerzett élményeit dokumentálta, majd a fotókat különböző épületek falára ragasztotta, így igazából a hatalmas méretű, plakátszerű fekete-fehér fotóknak köszönhetően vált ismertté.

Képei emberi sorsokat ábrázolnak a világ bármely részéről, és ami nagyon fontos, hogy a képek elkészítése során kapcsolatba is kerül a helyi közösséggel.

Ez a filmben is jól látható, hiszen a fotók elkészítése során JR és Agnès Varda beszélgetésbe elegyednek a portrék alanyaival, így többet megtudhatnak az életükről.

A film másik főszereplője Agnès Varda, a francia új hullám egyetlen női rendezője.

Munkássága során számos kitüntetésben részesült, és egy igazi legendának számít a filmvilágban. Filmje, a Cleo 5-től 7-ig a modernizmus egyik kiemelkedő alkotása, emellett pedig egyedi, személyes indíttatású dokumentumfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet.

Ha szereted a dokumentumfilmeket, és érdekel egy olyan mozi, amelynek középpontjában egy művészi fotós projekt áll, akkor az Arcélek, útszéleket mindenképpen látnod kell.

Ha úgy döntesz, hogy fotográfusnak tanulsz és egy fotós képzésen veszel részt, ez a film rengeteg inspirációt nyújthat számodra.

3. A Bang Bang Klub (The Bang Bang Club) – kanadai-dél-afrikai filmdráma, 2010

És ha már fotós filmek, nem hiányozhatnak az olyan fotóriporterekről szóló történetek sem, akik életüket kockáztatva képeiken keresztül közölnek információkat a világ azon gócpontjairól, ahol politikailag már kezd túlfűtötté válni a helyzet, sőt az események már akár polgárháborúba, népfelkelésbe, valódi háborúba torkollottak.

Az egyik remek példa erre a filmtípusra az A Bang Bang Klub.

A sztori Dél-Afrikában játszódik az 1990-es években, az apartheid rendszer az utolsó napjait éli, totális polgárháború dúl, a feketék az őket megillető jogokért harcolnak.

Ebbe helyzetbe keveredik bele 4 fotóriporter, akik az országban zajló véres eseményekről készítenek képeket testi épségüket kockáztatva. Elszántan próbálják megörökíteni, micsoda kegyetlenség és igazságtalanság uralkodik Dél-Afrikában.

A sztori itt is igaz történeten alapul. A rendező, Steven Silver, az eredeti helyszíneken forgatta a jeleneteket a valódi Bang Bang Klub még élő tagjainak közreműködésével. A fotósok a felvételek során tanácsokkal látták el a stábot, sőt az őket alakító színészeket még arra is megtanították, hogyan kell bánni egy fényképezőgéppel, ezzel is segítve a hitelesebb alakításukat.

A fotósok munkája már csak azért is annyira tiszteletreméltó, mert fényképeikkel nagymértékű nemzetközi figyelmet biztosítottak a Dél-Afrikában zajló eseményeknek, így ezzel is elősegítették az apartheid rendszer összeomlását.

4. Az igazság nyomában (Triage) – ír-spanyol-belga-francia filmdráma, 2009

A következő alkotás szintén a fotóriporterek kalandos, sőt ebből a megközelítésből inkább rejtélyes és gyötrelmes életéről szól.

Két barátot ismerhetünk meg, Markot és Davidet, akik együtt járják a világot, és tudósítanak a különböző háborús övezetekből. 1988-ban Kurdisztánba utaznak, és az ottani összecsapásokról illetve egy tábori kórházról készítenek képeket.

Davidnek elege lesz, és haza akar menni terhes feleségéhez.

Megegyeznek abban, hogy Mark néhány nap múlva utánamegy.

Mark azonban megsebesül, majd egy hét múlva már otthon lábadozik, arról azonban nem hajlandó beszélni, hogy mi történt vele, Davidről pedig semmi hír.

Mark felesége, Elena az apjához fordul, aki pszichológus, és együtt megpróbálnak fényt deríteni arra, mi történt a két fotóriporterrel Kurdisztánban.

5. A felejtés virágai (Harrison’s Flowers) – francia filmdráma, 2000

Ha szereted a megható, megindító történeteket, akkor ez pont egy neked való film lesz.

Harrison Lloyd egy Pulitzer-díjas fotóriporter, aki 1991-ben azért utazik Jugoszláviába, hogy tudósítson egy etnikai konfliktus kirobbanásáról.

A történelmet jól ismerjük, az etnikai konfliktusokból 10 éven át tartó véres háború alakul ki. Harrison Lloyd is ebbe csöppen bele mit sem sejtve, így annak ellenére, hogy fia születésnapja előtt már szeretett volna hazatérni, erre nem kerül sor, ugyanis nyoma vész a zavargások közepette.

Eltűntnek nyilvánítják, majd pár nappal később az Amerikai Sajtóintézet bejelenti az újságíró halálát. Harrison felesége azonban nem akar ebbe beletörődni, és elhatározza, hogy saját maga kutatja fel eltűnt férjét.

5+1. A szív hídjai (The Bridges of Madison County) – amerikai romantikus dráma, 1995

Habár ennél a filmnél a középpontban egy szerelmi történet áll, nem pedig egy fényképész élete, +1-ként mégis csak bekerült a listába.

Az egyik főszereplő, Robert ugyanis a National Geographic fotósa, aki Madison megyébe utazik, hogy hidakról készítsen képeket a magazinnak.

Útja során megismerkedik Francescaval, aki pont egyedül tölt otthon néhány napot, mivel a család többi tagja elutazott.

Kettejük között olyan vonzalom ébred, amilyet nagyon régóta nem éreztek már senki iránt. Ha kíváncsi vagy egy nem mindennapi szerelmi történetre, amelyben azért a fotózás is megjelenik plusz adalékként, akkor érdemes megnézned ezt a klasszikust.

Reméljük, hogy sikerült olyan filmeket összeválogatnunk, amelyek felkeltették az érdeklődésedet.

Ezekben a remek mozikban többféle szempontból is körbejárható a fotózás témája, és különböző fényképész sorsokat ismerhetünk meg.

Reméljük, hogy elnyerte tetszésedet ez a rövid kis lista, egy lazulós hétvégi programnak pont ideális.

Ha kedvet kaptál a szakmához, jelentkezz OKJ-s Fotográfus és fotótermék-kereskedő tanfolyamunkra.

The post 5+1 film a fotós szakmáról first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

Ezért most néhány kedvenc sorozatomon keresztül igyekszem felkelteni az érdeklődést a magánnyomozó tanfolyam iránt.

A karakterek többségét már tuti, hogy ismered, és ez is csak azt bizonyítja, hogy ennél menőbb tanfolyam nem sok van az OKJ világában.

Sherlock Holmes

Valószínűleg mindenkinek hiányérzete támadna, ha nem Sherlock Holmes nyitná minden idők leghíresebb magánnyomozóinak sorát.

Sir Arthur Conan Doyle legismertebb alakja nélkül teljesen más, hiányosabb lenne a krimi világa annál, mint ahogy ma ismerjük. Módszereiről ma is említést tesz a modern kriminalisztika, nem lehetetlen, hogy egy magánnyomozó OKJ tanfolyamon is találkozol majd velük.

Sherlock Holmes figuráját legjobb tudomásunk szerint 1887-ben alkothatta meg a szerző, de legalábbis ekkor látott napvilágot az első regény, melynek a később világhírnek örvendő magánnyomozó volt a főhőse. A detektív a későbbiekben inkább rövidebb lélegzetű írásokban (novellák, elbeszélések) tűnt fel, amelyek a The Strand Magazine-ban voltak olvashatóak.

De miért is tekintünk Sherlock Holmesra ilyen megkülönböztetett figyelemmel? Ez önmagában megérne egy OKJ tanfolyamot, de legalábbis egy tanulmányt.

• Legfőképpen azért, mert Doyle tulajdonképpen a krimi irodalom megteremtőjévé vált, a híres magánnyomozó megalkotásával. Előtte hasonló típusú művek nem igen születtek, de széles olvasótáborhoz egészen biztosan nem jutottak el.
• Továbbá a detektív figurája olyannyira markáns, hogy hatása ma is érezhető. Azóta vált magától értetődővé, hogy a magánnyomozó csakis emberkerülő, magányos különc lehet, akinek modora annyira tüskés, hogy szinte elviselhetetlen a környezete számára.
• Fenti riasztó tulajdonságai ellenére zsenialitása elvitathatatlan. Ügyfelei nem ritkán akkor keresik fel, amikor már mindenki más feladná a reményt, de ő mindig rábukkan a megoldásra.

A történetek szerint Holmes feltehetően 1854 körül született, majd egyetemi tanulmányai alatt kezdett amatőr szinten bűnügyekkel foglalkozni.

Mivel lakhatását kezdetben nem tudta egyedül finanszírozni, közösen bérelt házat egy Dr. Watson néven ismert leszerelt katonaorvossal. Watson akkoriban özvegyült meg és elfogadta Holmes ajánlatát, hogy közösen finanszírozzák a Baker street 221/B. szám alatt található lakás fenntartását.

Az orvos egyébként kiemelten fontos szereplője a Sherlock Holmesról szóló történeteknek.

Egyfelől azért mert gyakran segíti a híres detektívet kisebb-nagyobb megbízások ellátásával, másrészt az ő szemszögéből ismerjük meg az eseményeket, mivel krónikásként ő osztja meg velünk a bűnügyek megoldását.

Sherlock Holmes leginkább jellemző tulajdonsága egyébként, hogy egyetlen fontos dolog van az életében, a munkája iránti olthatatlan szenvedély.

Munkamániája olyan szinten hatalmasodott el rajta, hogy tétlensége nem ritkán kedélybetegséget idéz elő. Ilyenkor gyakran nyúl hegedűje vagy éppen ópium, esetleg más tudatmódosító szerek után, amelyek meglátása szerint a gondolkodást is serkentik.

Munkamódszerei ennek megfelelően széles palettán mozognak. Nyomozása során felkeresi a helyszínt és a lehető legaprólékosabban vizsgálja meg a tárgyi bizonyítékokat és a hátrahagyott nyomokat. Ilyenkor gyakran előkerül nagyítója, amely – füles sapkája és pipája mellett – a mai napig Sherlock Holmes, sőt úgy általában a magánnyomozó jelképe lett.

Nagy hangsúlyt fektet a szemtanúk alapos kikérdezésére is és vaslogikájának köszönhetően nemritkán zavarba is hozza őket. A minél nagyobb siker érdekében nem riad vissza az álruhák, sőt olykor a lőfegyverek használatától sem, bár ezt nem ritkán Dr. Watsonnak engedi át. Ő maga ritkán folyamodik tettlegességhez.

Hiába telt el több mint száz esztendő ezeknek a történeteknek a születése óta, ezek a módszerek azóta sem avultak el. Egy mai OKJ magánnyomozó képzésen sem kerülheted el tárgyi bizonyítékok tanulmányozását, vagy éppen a tanúkihallgatás alapjainak elsajátítását.

Ha szívesen lépnél Sherlock Holmes nyomába, akkor első lépésként egy olyan magánnyomozó képzést javaslok, ahol elsajátíthatod a szakma alapjait.

Hercule Poirot

A detektívtörténetek átütő sikere után várható volt, hogy a szórakoztató irodalom kitermel majd egy újabb magánnyomozót, aki megközelíti Sherlock Holmes sikerét.

Ekkor lépett színre Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője, akinek könyvei a mai napig hatalmas olvasótábornak örvendenek.

Regényeinek többségének főhőse Hercule Poirot, Londonban élő belga magánnyomozó. Karaktere sok szempontból rokonítható Sherlock Holmes figurájával.

Poirot a belga rendőrség kötelékében elvégzett tanfolyamon tanulta a szakmát, majd felügyelőként az állomány egyik legsikeresebb tagjaként fülelte le a bűnözőket.  Később Londonba költözött és a Whitehaven Mansions 56/B szám alatt rendezi be a főhadiszállását.

A regényekben sosincs teljesen egyedül. Legjobb barátja, Hastings kapitány, aki gyakorlatilag tanfolyamként éli meg a közös munkát és gyakran segíti a nyomozásait, titkárnője pedig biztosítja az irodája működését. Sherlock Holmesszal ellentétben gyakran jár társaságba: kedveli a színházat, a mozit, az estélyeket és az elhúzódó bridzs partikat is.

A Poirot regények rendszerint egy család, egy baráti társaság vagy bármely más kisebb közösség bemutatásával veszik kezdetüket. Majd ezt követően váratlanul történik meg egy súlyos bűncselekmény (rendszerint gyilkosság), amelyben a rendőrség nem tud segíteni, vagy esetleg a károsult nem akar a hivatalos szervekhez fordulni.

Ekkor a rendszerint nemesi családok, gazdag gyárosok, vidéki kastélyok lakói keresik fel az országos hírnévre szert tevő magánnyomozót, hogy segítsen rajtuk szorult helyzetükben.

Ez egyébként a mai napig sem változott: egy OKJ tanfolyam is azzal kezdődik, hogy miként kell egy megbízást áttekinteni, elfogadni vagy éppen visszautasítani.

Nyomozása során leginkább legendás megfigyelőképességére és logikai képességeire hagyatkozik. Elsősorban az ok-okozati viszonyok feltárására és az ebből történő következtetések levonására épít, és ebből vezeti le zseniális tévedhetetlenséggel az elkövető személyét érintő elméleteit.

Ha te is szívesen fejlesztenéd olyan tökélyre logikai képességeidet, mint Poirot, akkor bizony végig kell járnod a magánnyomozó pálya egész életen át tartó tanfolyamát.

Ennek első állomása minden bizonnyal egy kiváló OKJ képzés lesz, amely bepillantást enged majd a szakma szépségeibe.

Két férfi, egy eset

Talán éppen a brit sikereknek köszönhetően Németországban is egyre-másra jelentek meg a sikeres krimisorozatok. Magyarországon is bemutattak például olyan híres szériákat, mint a Tetthely vagy Az Öreg, csak hogy a legismertebbeket említsük.

Minden bizonnyal ezek a műsorok is komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy a nyomozói pálya egyre nagyobb népszerűségre tett szert és ma már sikeres OKJ tanfolyamokat is szerveznek a szakma iránt érdeklődőknek.

Témánk szempontjából azonban mégiscsak az 1983 és 2012 között sugárzott Két férfi, egy eset című sorozatot kell kiemelnünk, a klasszikus magánnyomozó alakját ugyanis leginkább itt fedezhetjük fel.

A magánnyomozók ma már nem előkelő nemesekkel vagy más előkelőségekkel beszélgetnek, elegáns szalonokban gondolkodnak a rejtélyek megfejtésén, ahogy azt a klasszikus detektívregényekben olvashattuk.

Sokkal inkább információkat gyűjtenek, adatokat elemeznek, elsajátítják személyek megfigyelésének alapjait és adminisztratív feladatokat látnak el. Egy OKJ magánnyomozó tanfolyamon leginkább ebbe a világba kóstolhatsz majd bele.

Azt már a Sherlock Holmes és Poirot történeteiben is megfigyelhetjük, hogy magánnyomozóhoz leggyakrabban akkor fordulnak az emberek, ha már elfogyott a bizalmuk a rendőrség és más hivatalos szervek irányában.

Itt sincs ez másképp.

A történet szerint bűncselekménnyel ártatlanul megvádolt magánszemélyek családja fordul ügyvédhez abból a célból, hogy végül mégiscsak kiderítse valahogy az igazságot.

A közel harminc éven át futó sorozatban az ügyvéd személye több alkalommal változik, míg a segítője végig ugyanaz.

Josef Matula, a vagány bőrdzsekis magánnyomozó a legveszélyesebb helyzetekben sem futamodik meg, és legtöbbször testi épségét sem kímélve szerzi meg a bizonyítékokat.

A sorozat a brit receptet annyiban követi, hogy a történetek hangvétele továbbra is komoly marad, sőt a tragédiáknak megfelelően egyenesen drámaivá fokozódik.

Az epizódok végére persze fény derül a valódi tettes kilétére, de ennek ellenére a széria hangvétele végig feszült és szorongó marad.

A fentiek alapján az mondhatjuk, hogy a magánnyomozók mai tevékenységéhez az eddigiek közül talán ez a sorozat áll a legközelebb.

Persze azért ennyi verekedésre nem kell számítanod, ha elvégzel egy OKJ magánnyomozó képzést, és munkába állsz.

Charlie angyalai

Míg Sherlock Holmes és Hercule Poirot alakját brit szerző alkotta meg, addig Charlie angyalai már tetőtől-talpig XX. századi amerikai karakterek, akiknek kalandjai gyakorlatilag a 70-es évek második felét fogják át.

Ez az idő és térbeli eltérés pedig hatalmas különbséget hozott magával, ami a főszereplők személyiségét és az egész sorozat jellegét illeti.

A cselekmény azzal indul, hogy három fiatal lány elvégzi el a rendőrakadémia tanfolyamát. Közvetlenül a kiképzés után azonban nem a rendőrség állományában kezdenek dolgozni, mivel Charlie, egy magánnyomozó ügynökség vezetője alkalmazza őket.

A sorozat epizódjai számos olyan elemet mutatnak fel, ami megkülönbözteti őket az eddigiekben ismertetett európai krimiktől:

• A sorozat elsődleges célja a szórakoztatás, ennek megfelelően a kalandok stílusa sokkal könnyedebb.
• Változnak a nyomozás technikái is: bonyolult összefüggések helyett akciójelenetek és gyorsabb tempó jellemzi az epizódokat.
• Charlie személye végig rejtve marad, arcát sosem látni, ezzel is fokozva a titokzatosságot, ébren tartja a kíváncsiságot.  A megbízásokat ő szerzi, és kihangosított telefonon adja tovább.
• A nyomozókat különc, maguknak való férfiak helyett a korszak szépségideáljainak megfelelő színésznők alakítják.
• A hölgyek öltözködése, hajviselete és sminkje egyértelműen hatott a közönségre, alakította a modern divatot, amire korábban szintén nem volt példa.

Ennek megfelelően talán nem is csoda, hogy az alig néhány évig futó sorozat nyomot tudott hagyni maga után és sokak számára emlékezetes maradt. Olyannyira, hogy többször is folytatni próbálták, amelyre végül 2000-ben illetve 2003-ban került sor mindjárt két nagyszabású akciófilm keretében.

Ezért talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez a sorozat áll a legtávolabb egy OKJ magánnyomozó tanfolyamtól. Átevezve az amerikai sorozatok világába ugyanis nyilván jócskán csökken az események realitása.

Ennek ellenére, ha egy tanfolyamon olyan társaid lesznek, mint Charlie angyalai, már egészen biztosan nem jártál rosszul.

Thomas Magnum

Mai tudásunk szerint Magnum karakterét Glen Larson forgatókönyvíró és producer találta ki, bár a produkció igazi gazdája végül Donald P. Belissario lett, aki korábban a Kojak forgatókönyvírójaként dolgozott, később pedig olyan sikereket tudhatott magáénak, mint

• a Tequila és Bonetti
• J.A.G. – Becsületbeli ügyek
• NCIS – Tengerészeti helyszínelők

A történet szerint Thomas Magnum a Hawaii szigetek egyikeként ismert Oahun él, a sikeres író Robin Masters birtokán.

A ház és környékének biztonságáért felelős szakértőként ingyen használhatja a vendégházat és időről időre mókás jelenetekben különbözik össze Higginsszel, aki a birtok intézőjeként dolgozik.

A sorozatból az ugyan nem derül ki, hogy végzett-e magánnyomozó tanfolyamot vagy van-e bármilyen szakmai képesítése, de mint egykori katonai hírszerző számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami kiválóan alkalmassá teszi a pályára.

Magnum karaktere szakít a krimikben megszokott szigorú, már-már komor hangvétellel, egyedi humora azonnal utat talált a nézők szívéhez.

Erre csak ráerősít barátainak – a helikopterpilóta T.C. és a fegyverszakértő Rick – karaktere, akikkel a vietnámi háborúból ismerik, és azóta is ugratják egymást.

A Magnum epizódjaiban a nyomozás menete is erősen eltér a klasszikus krimikben megismert recepttől.

Míg korábban a magánnyomozók munkája leginkább aprólékos szellemi tevékenység volt, itt azonban már sokkal inkább felgyorsulnak az események.

A XX. század végének megfelelően a feladat megoldása leginkább megfigyelésből, adatgyűjtésből, információszerzésből áll, miközben gyakran fizikai erőszak – verekedés, lövöldözés – tarkítja az eseményeket.

Szórakoztató sorozat lévén nem merném állítani, hogy a sorozat megfeleltethető egy magánnyomozó tanfolyamnak, mégis valahol félúton van egy amerikai krimisorozat és a magánnyomozók mai tevékenysége között.

Mert elképzelhető ugyan, hogy munkád során kevesebb csinos hölggyel és akciójelenettel találkozol, a módszerek mégis sok hasonlóságot mutatnak a valósággal.

Hosszú időn át tartó megfigyelések, módszeres kutatások, állandó adatgyűjtés, akták elemzése: ezek teszik ki Magnum nyomozásainak jelentős részét.

Egy modern Magánnyomozó OKJ képzésen egészen biztosan te is találkozni fogsz ezekkel az ismeretekkel. Talán ezek kevésbé izgalmas részei a szakmának, de a tanfolyam elvégzéséhez, a sikeres pályához mégis egészen biztosan elengedhetetlenek.

A munkához hozzátartozik a modern számítástechnikai eszközök használata, a kép és videofelvételek készítésének ismerete, ami a nyomozó OKJ-s tanfolyam szerves részét képezi.

Bár a sorozat a ’80-as években készült, ezek már akkor is a szakma részét képezték, ami azóta csak erősödött.

A sorozat sikerének kulcsa több elemből tevődik össze.

Az eddig elmondottakon túlmenően minden bizonnyal szerepet játszik benne, hogy a gyakran anyagi gondokkal küzdő Magnum tipikus átlagember, ügyfelei szintén nemcsak a gazdagok és előkelők világából kerülnek ki.

Karaktere ráadásul rendkívül jól felépített: könnyen beazonosítható bajuszáról, Hawaii mintás ingéről, baseball sapkájáról és a vendéglátója tulajdonát képező tűzpiros Ferrariról.  

A figura teljesen összeforrt a korábban szinte teljesen ismeretlen színész, Tom Selleck alakjával, aki azt követően sem tudta soha levetkőzni a magánnyomozó alakját, hogy a sorozat véget ért.

A széria sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy – bár teljesen más szereplőgárdával – 2018-ban újra feltámasztották. Az eredeti történetből is sokat merítettek, bár a mai időknek megfelelően a szereplők a vietnámi háború helyett Afganisztánból térnek vissza.

Azt természetesen nem tudom megígérni, hogy ha elvégzel egy magánnyomozói OKJ tanfolyamot, akkor garantáltan Hawaiin fogsz élni és dolgozni.

De Magnum problémamegoldó képességéből és életszemléletéből talán mai túlhajszolt világunkban is sokat lehet meríteni.

*

Bár a magánnyomozói munka a valóságban nyilvánvalóan nem hasonlítható a sorozatokban ábrázolt kalandokhoz. Egy OKJ képzés tananyagát képezi például az is, hogy miként kell bűnmegelőzési felkészítőt tartani vagy éppen tanácsadó-javaslattevő tevékenységet folytatni egy konkrét ügy kapcsán.

Ezek nyilvánvalóan kevésbé látványos tevékenységek ezért a sorozatok epizódjaiban is ritkán kapnak helyet.

Azért mégis bízom benne, hogy sikerült némileg kedvet csinálni a pályához vezető tanfolyamhoz.

De ha esetleg mégsem ez a te utad, ezeket a sorozatoknak akkor is megéri adni egy esélyt, vagy esetleg újra megnézni, ha már korábban láttad őket.

The post Legendás magánnyomozók a tévéből first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.