Miért terjed a négynapos munkahét?

A 4 napos munkahét nemcsak egy divatos ötlet, hanem komoly gazdasági és társadalmi előnyökkel jár. A dolgozók hatékonyabb időbeosztása miatt nő a produktivitás, miközben a kiégés esélye csökken. A hosszabb hétvégék segítenek növelni a mentális jólétet, ami pozitívan hat a munkahelyi teljesítményre is. Emellett a rövidebb munkahét javítja a munka és a magánélet egyensúlyát, így több idő marad a családra, hobbikra és önfejlesztésre. A vállalatok számára is előnyös, hiszen a munkavállalók elégedettebbek, kevesebb a fluktuáció, és könnyebb megtartani a tehetséges szakembereket.

De mit jelent ez a munkavállalóknak?

Ha a munkaidő csökken, de az elvégzett feladatok száma nem, akkor a munkaerőpiacon azok lesznek a legértékesebbek, akik gyorsan és hatékonyan dolgoznak, képesek automatizálni és rendszerezni a munkafolyamataikat, valamint folyamatosan új készségeket sajátítanak el a változó környezethez. A négynapos munkahét nem azt jelenti, hogy kevesebbet kell dolgozni, hanem azt, hogy okosabban kell dolgozni, ami új képességek elsajátítását teszi szükségessé.

Milyen képzések segítenek versenyképes maradni a 4 napos munkahét világában?

Az időmenedzsment és a hatékonyságnövelés kulcsfontosságú lesz. Ahhoz, hogy egy munkavállaló öt napnyi munkát négy nap alatt elvégezzen, kiváló időgazdálkodási készségekre van szüksége.

Az olyan módszerek, mint a Pomodoro-technika, az Eisenhower-mátrix vagy a GTD (Getting Things Done) segíthetnek abban, hogy az idődet hatékonyan oszd be. Érdemes olyan tanfolyamokat elvégezni, amelyek ezekre a módszerekre építenek, és gyakorlati megoldásokat kínálnak.

A digitalizáció és az automatizáció is nélkülözhetetlen lesz. A digitális eszközök megfelelő használata jelentős időmegtakarítást eredményezhet. Az Excel, a Trello, az Asana vagy az AI-alapú megoldások segíthetnek automatizálni az ismétlődő feladatokat, csökkentve ezzel a manuális munkát. Egy digitális hatékonyságról szóló tanfolyam segítségével megtanulhatod, hogyan alkalmazd ezeket az eszközöket a mindennapi munkádban.

A soft skillek, mint a hatékony kommunikáció és az együttműködés, szintén elengedhetetlenek. Rövidebb munkaidő mellett a gyors és egyértelmű kommunikáció még fontosabb lesz, hiszen kevesebb idő áll rendelkezésre a félreértések tisztázására. Ha a munkatársak nem értenek szót egymással, az lelassítja a folyamatokat. A konfliktuskezelés, a tárgyalási készségek és az asszertív kommunikáció fejlesztése hozzájárul a hatékony csapatmunkához és a gördülékeny munkafolyamatokhoz.

A projektmenedzsment és az agilis módszertanok elsajátítása is előnyt jelenthet. A 4 napos munkahét sok cégnél azt jelenti, hogy a munkavállalóknak tisztában kell lenniük a projektalapú munkavégzéssel. Az agilis módszertanok, mint a Scrum és a Kanban, segítenek abban, hogy hatékonyan dolgozz és priorizáld a feladataidat. A megfelelő projektmenedzsment-képzések segítenek elsajátítani ezeket a módszereket, így felkészültebben állhatsz a változások elé.

A mesterséges intelligencia és az AI-eszközök használata is elengedhetetlen lesz a jövő munkahelyein. Az AI-alapú eszközök, például a ChatGPT, az automatizált adatfeldolgozás és az AI-asszisztensek segíthetnek csökkenteni a munkaterhelést. Aki időben megtanulja ezek használatát, hatalmas előnyre tehet szert a munkaerőpiacon. Íme néhány tanfolyam, amelyek segítenek lépést tartanod a legújabb innovációkkal, hogy bátran használd a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket.

A jövő munkahelyére való felkészülés

Ha a 4 napos munkahét széles körben elterjed, azok maradnak versenyképesek, akik képesek alkalmazkodni. Azok a munkavállalók, akik elvégzik a megfelelő tanfolyamokat és fejlesztik a készségeiket, nemcsak hogy megtarthatják a jelenlegi fizetésüket rövidebb munkaidő mellett, hanem akár előnyt is szerezhetnek a munkaerőpiacon.

Mit tehetsz most?

Fektess be az önfejlesztésbe, hiszen egy tanfolyam most többszörösen megtérülhet a jövőben. Kezdd el tudatosabban menedzselni az idődet, mivel a hatékony időgazdálkodás kulcsfontosságú lesz a rövidebb munkahét sikeressége szempontjából. Tanuld meg az AI és az automatizáció alapjait, mert ezek az eszközök segíthetnek csökkenteni a munkaterhelést és növelni a hatékonyságot. A 4 napos munkahét nem a jövő zenéje, hanem egy olyan valóság, amelyre most kell felkészülnöd. Ha a megfelelő készségekkel rendelkezel, nemcsak hogy könnyebben fogsz boldogulni ebben az új világban, de akár előnyre is szert tehetsz a többiekkel szemben.

Hol kezdj bele?

Ha szeretnéd fejleszteni a munkához szükséges készségeidet, a TanfolyamGuru oldalán számos képzést találsz, amelyek segítenek hatékonyabbá válni. Legyen szó időgazdálkodásról, digitális eszközök használatáról vagy projektmenedzsmentről, a megfelelő tanfolyamokkal megalapozhatod a sikeres jövődet a 4 napos munkahét világában.

The post A 4 napos munkahét már itt van – de te készen állsz rá? first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

Az OKJ az Országos Képzési Jegyzék rövidítése.

Az Országos Képzési Jegyzék a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket tartalmazza.

Minden szakképesítéshez azonosító szám tartozik, ezek azok az OKJ kódok, melyeket tanfolyamra jelentkezéskor az OKJ képzések oldalán látsz.

A sikeresen vizsgázó tanulók az adott szakképesítésről OKJ bizonyítványt szereznek.

Az OKJ vizsga követelményeit az SZVK határozza meg, ez a felelős miniszter által jóváhagyott szakmai vizsga követelményeit tartalmazza.

Az OKJ képzések azonosító számainak első két számjegye a következőket jelentik:

21: alapfokú részszakképesítés, amelyet befejezett iskolai végzettség nélkül is elvégezhetsz.

31: alsó középfokú részszakképesítést adó OKJ képzés, amely alapfokú iskolai végzettségre épül (legalább 8 általános iskolai végzettség kell az elkezdéséhez) vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül

32: alsó középfokú szakképzettséget adó OKJ képzés, amely alapfokú iskolai végzettségre (8 általános) vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül.

33: alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igényel, és amelyhez már meglévő szakképesítés szükséges.

34: középfokú szakképesítés, amelynél szintén előfeltétel az alapfokú iskolai végzettség vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciák.

35: középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igényel, és amelyhez már meglévő szakképesítés szükséges.

51: felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött.

52: felső középfokú szakképzettséget adó OKJ képzés, mely alapkövetelménye az érettségi bizonyítvány.

53: felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

54: ez az emelt szintű szakképesítés besorolása, emelt szintű szakképzettséget (technikus) adó OKJ képzés, a belépési feltétele szintén érettségi vizsga.

55: emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül.

62: felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítést adó OKJ képzés, az elkezdésének feltétele a diploma megléte.

2019. szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Az új jegyzékben már csak négyféle szintű képzés szerepel:

21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel.

31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül.

34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül.

54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött.

Az OKJ számok 2020-ban a fentieket jelentik.

Az 54-es vagy 55-ös OKJ számmal kezdődő szakképesítéseket keresed, melyekkel többletpontot szerezhetsz a felvételin?

Erről is írtunk a ebben a cikkben, ahol egy részletes táblázatban összeszedtük, milyen OKJ számít a felvételin, és milyen OKJ képzések érnek plusz pontot.

2020. szeptember 1-jétől a kormányrendelet alapján a 21-es és 31-es szintű képzéseket kizárólag iskolarendszeren kívüli, a 34-es és 54-es szintű szakképesítéseket viszont csak iskolai rendszerű oktatásban lehet majd megszerezni.

Ugyanakkor a felnőttképzők a jelenlegi képzési rendszerben OKJ-s tanfolyamokat a kormányrendelet értelmében 2020. december 31-ig indíthatnak.

Szeretnél még a jelenlegi rendszerben, rugalmasabb felnőttképzésben szakképesítést szerezni?

Ha az utolsó pillanatban szeretnél OKJ-s bizonyítványt szerezni, érdemes minél előbb jelentkezned és becsatlakoznod az egyik elérhető képzésre, mert már csak pár tanfolyamra tudsz becsatlakozni. Az életbe lépő változások miatt megnőtt az igény a felnőttképzésben, rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamok iránt, és folyamatosan telnek be az utolsó csoportok.

Keress OKJ képzést képzéskereső oldalunkon, és jelentkezz most.

The post OKJ számok jelentése – mit jelent az első két számjegy az OKJ azonosítóban? first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

Tartalomjegyzék:

A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSA

• Szakmatanulási lehetőségek Magyarországon infografika
• Általános tudnivalók
  • Új szakmajegyzék
  • Hol találhatók meg azok a korábbi OKJ-ben szereplő szakképesítések, amelyek az új Szakmajegyzékben már nem szerepelnek?
  • Új fogalmak: szakmai oktatás, szakmai képzés, szakképzettség és a szakképesítés
• Szakképzés és iskolarendszerű felnőttoktatás
  • Miben változott a szakképzés új rendszere a régihez képest?
  • Kik tanulnak az új rendszerben?
  • Választható képzés- és iskolatípusok
    • Technikumok
    • Szakképző iskolák
    • Orientációs osztály
    • Szakiskolák
    • Szakgimnáziumok
    • Dobbantó program
    • Műhelyiskolák
  • Miből fog állni a tanulmányokat lezáró szakmai vizsga? Hol kell a vizsgát letenni?
  • A szakképzési ösztöndíj rendszerről
  • Felnőttoktatás
• Felnőttképzés
  • A képzéseket lezáró vizsgák
  • Több szakma egyszerre
• OKJ képzések
  • Plusz pontok a felvételin
  • Külföldi munkavállalás

MILYEN ESETBEN INGYENES A SZAKMATANULÁS?

KÉPZÉSI HITELEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

A SZAKKÉPZÉS ÁTALAKÍTÁSA

Szakmatanulási lehetőségek Magyarországon infografika

Általános tudnivalók

Új szakmajegyzék

A 2020-as év a szakképzésben és a felnőttképzésben is rengeteg változást hozott.

A legnagyobb változást talán azt jelentette, hogy jobban szétvált az iskolarendszerű szakképzés és a felnőttképzés. Eddig lehetőség volt arra, hogy a legtöbb szakmát rövidebb idő alatt, rugalmasabb időbeosztásban is elsajátíthassák a felnőttkorban szakmát tanulók.

Az új rendszerben a szakmák jelentős részét azonban csak iskolarendszerű képzés keretében, 2-5 év alatt lehet majd elsajátítani. Ugyanakkor új képzési lehetőségek jelentek meg a felnőttek számára.

A 2020. szeptembertől a szakképző intézményekben oktatható szakmák listáját a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását.

Az alapszakmák leírása a Szakmakártyákon, illetve az IKK honlapján megtalálható kiadványban olvasható. Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményei az ikk.hu honlapon keresztül is elérhetők.

Hol találhatók meg azok a korábbi OKJ-ben szereplő szakképesítések, amelyek az új Szakmajegyzékben már nem szerepelnek?

Az OKJ-ben szerepelt szakképesítések és az azoknak megfelelő új szakmák az úgynevezett fordítókulcs segítségével találhatók meg.

Az IKK szakképzési aloldalán található modul segítségével nyomon követhetők a régi szakképesítések oly módon, hogy begépeljük a keresett szakmát a szakkepzes.ikk.hu aloldalon található Új ágazatok és szakmák fordítókulcsa elnevezésű modulba. A keresés gombra kattintva a rendszer választ ad az adott szakmával kapcsolatosan, hogyan illeszkedik a továbbiakban a régi szakma az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető.

Ez utóbbiak egy része a rövidebb idejű, szakképző intézmény vagy felnőttképző által is megszervezhető szakmai képzésben jelenik majd meg. Szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által nyilvántartásba vett programkövetelmény alapján szervezhető, amelyek folyamatosan bővülő köre itt található.

Új fogalmak: szakmai oktatás, szakmai képzés, szakképzettség és a szakképesítés

Iskolai rendszerben szakmai oktatás folyik, amely sikeres szakmai vizsga esetén technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség.

A képzési struktúra másik halmazát a szakképző intézmények vagy felnőttképzők által is megszervezhető szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések alkotják. A szakmai képzések, szakképesítések listája nem kerül jogszabályban kiadásra. A korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái között meg nem jelenő szakképesítések egy része – és különösen azok, amelyek adott szakmai tevékenység, munkaterület, munkakör stb. betöltéséhez jogszabályban meghatározott képesítési követelményként szükségesek – az ágazati készségtanácsok javaslatát figyelembe véve ebben a körben jelennek meg.

A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez.

Szakképzés és iskolarendszerű felnőttoktatás

Miben változott a szakképzés új rendszere a régihez képest?

Alapvető változást jelent, hogy a választható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől csökkent, 175 szakma közül választhatnak a diákok.

Az új szakképzési rendszerben a szakmák megszerzése iskolai rendszerű képzésben valósul meg: az ötéves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető, a hároméves szakképző iskolában a tanuló a képzés végén szakképzettséget szerez.

2020 szeptemberétől a szakgimnáziumok öt éves technikumokként működnek tovább, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolákként, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Iskolai rendszerben két szakma elsajátítása ingyenes.

Felnőttek esetében a képzési idő lerövidülhet.

Kik tanulnak az új rendszerben?

A szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdték meg tanulmányaikat a szakképzésben, vagyis mindenki abban a rendszerben zárja a tanulmányait, amiben elkezdte.

Választható képzés- és iskolatípusok

Technikumok

A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás.

A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, és még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége van.

A tanuló először ágazatot választ, amivel a technikumban két évig ismerkedik. 10. évfolyam után történik a szakmaválasztás.

A technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek a felsőoktatási felvételin a szakirányú továbbtanulás esetén. A műszaki területeken a technikusképzést a mérnökképzés „előszobájának” nevezzük. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Azok, akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai program szerint végzik el a technikumot, a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják, és felsőoktatási tanulmányaik során kreditbeszámításra van lehetőségük.

A technikumok 9-10. évfolyamán minden tanuló ösztöndíjat kap, amelynek összege a 2020/2021-es tanévben havi 8050 forint. A 11. évfolyamtól a gyakorlati ismereteket a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatásban, cégek közreműködésével, valós munkakörnyezetben sajátíthatják el. A duális képzésben résztvevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult.

A duális képzésben résztvevők legalább a minimálbér 60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. Azok, akik valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt, tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 ezer és 50 ezer forint közötti összegű ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően.

Szakképző iskolák

A szakképző iskolában a mesteremberek képzése történik. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása, és a 9. évfolyamot követően még a technikumi oktatásba is váltani lehet.

A szakképző iskola 9. évfolyamán az ösztöndíj a 2020/2021-es tanévben havi 16 100 forint minden tanuló számára, a 10. és 11. évfolyamra járók pedig akár 10 és 50 ezer forint közötti havi juttatásra lesznek jogosultak, amennyiben duális képzésben valamilyen okból nem vesznek részt. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezerig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően.

A 10. és 11. évfolyamon a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatás formájában, vállalatoknál, vállalkozóknál, valós munkakörnyezetben tudják elsajátítani a szakmai ismereteket. A duális képzésben résztvevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult. A duális képzésben résztvevők legalább a minimálbér 60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

Mit jelent az ágazati alapoktatás?

Az ágazati alapoktatás a szakképzés új rendszerében jelenik meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet ágazati alapvizsga zár le. Ez jogosulttá teszi a tanulót a duális képzésbe való belépésre.

A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában.

Milyen átjárhatóság van az intézmények és szakmák között?

Amennyiben a tanuló az általa teljesített ágazati alapvizsgának megfelelő ágazatban választ új szakmát, nem kell új vizsgát tennie. Ha az újonnan választott szakma másik ágazathoz tartozik, az ágazati alapvizsgát újra le kell tenni. A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít a szakképző iskola és a technikum között is.

Azok, akik a szakképző iskola kilencedik évfolyamát követő ágazati alapvizsgát teljesítik, technikumban a kevesebb közismereti óraszámból fakadó különbség pótlásával tanulhatnak tovább az adott ágazatban. Ha a tanuló másik intézményben folytatja tanulmányait, átvétele az ágazati alapoktatás tekintetében nem köthető különbözeti vizsgához, ha az átvételre az ágazati vizsga letételét követő tanévben kerül sor.

Az ágazati alapvizsgát a tanuló (képzésben részt vevő) szakmai oktatását végző szakképző intézmény szervezi.

Mikor kell letennem az ágazati alapvizsgát, ez mire jogosít fel?

Az ágazati alapvizsga a szakképzés új rendszerében jelenik meg, elsőként a tanulmányaikat 2020. szeptemberében megkezdők tesznek ágazati alapvizsgát, technikumban legkésőbb a 10., szakképző iskolában a 9. évfolyam végén. Az ágazati alapvizsga az ágazati alapoktatást zárja le. Az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudást és kompetenciát mér országosan egységes eljárás keretében. A tanuló sikeres vizsga esetén jogosult a duális képzésbe való belépésre. Az ágazati alapvizsga eredménye a szakmai vizsga eredményébe beszámít.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy szakma megszerzését követően az adott ágazathoz tartozó további szakmát kíván szerezni, az ágazati alapvizsgát nem kell megismételnie. Egyes szakmák esetében az ágazati alapvizsga teljesítése a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott munkakör betöltésére jogosít.

Milyen esetben mentesülhet a tanuló (képzésben részt vevő) az ágazati alapvizsga teljesítésének kötelezettsége alól?

Nem kell ágazati alapvizsgát tennie és az ágazati alapvizsga eredményét sikeresnek kell tekinteni annak a tanulónak, illetve képzésben részt vevő személynek, aki korábbi tanulmányai, előzetesen megszerzett tudása, illetve gyakorlata beszámításával vesz részt a szakmai oktatásban, ha beszámított előzetes tudása magában foglalja az ágazati alapvizsga követelményeit. Ebben az esetben a szakmai vizsga eredményét – az ágazati alapvizsga eredményének figyelmen kívül hagyásával – a szakmai vizsga vizsgatevékenységeinek egymáshoz viszonyított súlyozásának megfelelően kell megállapítani.

Orientációs osztály

Az orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam (orientációs osztály) azoknak az általános iskolát elvégzett fiataloknak nyújt lehetőséget, akik bizonytalanok a pályaválasztásban vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt.

Feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában. Az orientációs osztályt 2021 szeptembertől indítani tervező intézmények listája az alábbi linken tekinthető meg.

Szakiskolák

A szakiskola (2016. szeptember 1-jét megelőzően speciális szakiskola) továbbra is a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi.

A szakiskolai oktatás azonban 2020. január 1-jei hatállyal kikerült a szakképzésről szóló törvény hatálya alól. A szakiskolák nem szakképző intézményként, hanem köznevelési intézményként működnek tovább, működésüket, a szakiskolában történő oktatást a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza.

A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és a szakmajegyzéken szereplő szakmára, vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyhat.

A szakiskolában a szakképzési törvény szerinti szakmai oktatás a Szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében – a sajátos nevelési igény típusától függően – a szakképzésért felelős miniszter által közzétett képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint, a szakképzési törvény szerinti szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásban szereplő programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat. Ezeket a kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

A képzési és kimeneti követelményekben részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része határozható meg, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé.

A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít.

A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben meghatározottakhoz igazodik, vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben kerül meghatározásra.

Szakgimnáziumok

A szakgimnázium elnevezés 2020. szeptembertől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakgimnáziumban indítható képzési területeket az ágazatért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg.

Dobbantó program

A Dobbantó program célja, hogy az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson. A Dobbantó program az általános iskolát el nem végzőknek biztosítja az alapkompetencia fejlesztést, amelyet követően a műhelyiskolába lehet továbblépni.

A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki tizenhatodik életévét betöltötte és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik. Egyéb, az általános iskolában elvégzett osztályok számára vagy a programban való részvétel felső korhatárára vonatkozó korlátozás nincsen.

A programban egyénre szabott, gyakorlatias, csapatmunkára épülő fejlesztés történik, rugalmas rendben, új szemléletű értékeléssel. A 2020/2021-es tanévben Dobbantó programot indított szakképző intézmények listája az alábbi linken érhető el.

Műhelyiskolák

A műhelyiskola a szakmai oktatás új megközelítését jelenti: a képzésben részt vevők oktatása nem iskolai, tantermi keretek között, hanem gyakorlati helyszínen zajlik, egy mester és egy pedagógiai mentor által támogatva. A műhelyiskolában részszakmát szerezhetnek a tanulók.

A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, maximum két évig tart. Minden ismeret a részszakmához kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el, nincsenek kötelező közismereti tantárgyak és a hagyományos értelemben vett értékelés.

A 2020. szeptemberben a szakképzési centrumok által pilot jelleggel indított műhelyiskolai képzésekhez bármikor lehet csatlakozni, az intézmények listája az alábbi linken érhető el. Műhelyiskolában tanulmányokat az folytathat, aki alapfokú végzettséggel nem rendelkezik és a szakképző iskola dobbantó programját elvégezte vagy alapfokú végzettséggel rendelkezik és a 16. életévét betöltötte.

Miből fog állni a tanulmányokat lezáró szakmai vizsga? Hol kell a vizsgát letenni?

A szakmai vizsga egy interaktív számítógépes vizsgarészből és egy projektfeladat megvalósításából fog állni. Ez utóbbit a szakmai vizsgára kell vinni vagy ott kell elkészíteni és bemutatni. Ez a projektfeladat az adott szakma sajátosságaitól függően lehet gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítása, vagy záródolgozat vagy portfólió elkészítése.

A vizsgára független vizsgaközpontokban, három tagú vizsgabizottság előtt kerül sor. (A szakképzési törvény átmeneti rendelkezései alapján a szakképző intézmények 2025. december 31-ig akkreditált vizsgaközpontnak minősülnek.)

A jogszabály előrehozott szakmai vizsgára nem biztosít lehetőséget.

Mentesül a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység letétele alól az a vizsgázó, aki országos szakmai tanulmányi versenyen, WorldSkills vagy EuroSkills versenyen a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott követelményt teljesítette és a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte.  Ebben az esetben a szakmai vizsga vagy a vizsgatevékenység eredménye jelesnek minősül.

A központi interaktív vizsgatevékenység feladatairól az ágazatért felelős miniszter, a projektfeladatról az akkreditált vizsgaközpont gondoskodik.

A szakképzési ösztöndíj rendszerről

Az első olyan – Szakmajegyzék szerinti – szakma megszerzéséhez kapcsolódóan, amelyre jogszabály alapján ingyenes részvételre jogosult, mindenkinek ösztöndíj jár, aki nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulói jogviszonyban vesz részt.

Ez a juttatás első alkalommal a 2020/2021-es tanévtől tanulmányaikat megkezdő tanulókra vonatkoznak, azt követően pedig felmenő rendszerben kerül bevezetésre. (Az ösztöndíjat a duális képzésben a képzőhely és a tanuló között létrejött szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér váltja fel).

Az ösztöndíj alapjának a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összege tekintendő, az ösztöndíj havi összege ennek százalékában kerül meghatározásra. 2021-ben ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán minden tanuló havi 8050 forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 16 100 forint összegű ösztöndíjat kap.

Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a tanulók tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összegben részesülhetnek, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt.

Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezerig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően.

Ha a tanuló nem rendelkezik a szakképzés keretében fennálló tanulói jogviszonyából a megelőző tanévre vonatkozóan figyelembe vehető év végi minősítéssel (például ha az ágazati alapismeretek beszámításával, 25 év alatti felnőttként lép be a szakképzésbe), az ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának tíz százaléka.

Az adott tanév hátralévő részében nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló, ha az igazolatlan mulasztása eléri a hat foglalkozást. Ha pedig évfolyamismétlésre kötelezték, a megismételt évfolyamon szintén nem részesülhet ösztöndíjban.

Az előkészítő évfolyamon tanulók is részesülnek ösztöndíjban. Az előkészítő évfolyamon (nyelvi előkészítő, orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam, dobbantó program) járó ösztöndíj havonkénti összege az ösztöndíj alapjának – amely a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének megfelelő összeg – öt százaléka. Ez az idei tanévben 8050 Ft-ot jelent.

A műhelyiskolában a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző iskolai tanulót az ágazati alapoktatásban megillető ösztöndíj felére jogosult.

A többcélú köznevelési intézmény technikumi és szakképző iskolai intézményegységében tanulók is jogosultak szakképzési ösztöndíjra, az ő esetükben is a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak alkalmazandók.

Ösztöndíj csak tanulói jogviszonyban jár, felnőttképzési jogviszonyban nem!

Felnőttoktatás

Azok a felnőttek, akik ingyenesen szeretnének szakmát tanulni, iskolarendszerű képzéseken továbbra is megtehetik. Az átalakítás után is ingyenes marad az első két szakképesítés megszerzése nappali vagy esti tagozaton.

Aki 25. életévét még nem töltötte be, akár a második szakmát is tanulói jogviszonyban szerezheti meg. A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik. Ez mindenkire vonatkozik, azokra is, akiknek érettségijük vagy felsőfokú végzettségük van. A képzéseket 2-3 év alatt lehet majd elvégezni.

A szakmai oktatás időtartama a felnőttek esetében általában esti képzés formájában, legfeljebb csökkentett időtartamban történik. Felnőttképzési jogviszony keretében folyó szakmai oktatásban a szakmai oktatás időtartama legfeljebb a negyedére (az óraszám legfeljebb a nappali rendszerű szakmai oktatás óraszámának negyven százalékáig) csökkenthető. Lehetőség lesz akár az elmélet e-learninges elsajátítására is.

Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként. A korábbi tanulmányok, előzetesen megszerzett tudás és szakmai tapasztalat beszámításával a szakma az előírtnál rövidebb idő alatt is megszerezhető.

A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van.

Felnőttképzés

A szakképzési rendszer változásaként 2 új lehetőség áll a tanulni vágyó felnőttek előtt, a részszakképesítések és a szakképesítések.

1. Részszakképesítések

Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményében határozható meg részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat.

A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány szakképesítést, ha a részszakmára történő felkészítés dobbantó program keretében és műhelyiskolában történt, államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít.

A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. A 2019-ben megjelent kormányrendelet alapján tanfolyami formában 73 részszakképesítést lehet tanulni.

Az új részszakképesítések közt például

• építőipari (Zsaluzó, állványozó, Szobafestő, Hő- és hangszigetelő, Gipszkartonszerelő, Gépi vakoló, Falazó kőműves, Égéstermék elvezető szerelő, Csőhálózat-szerelő, Asztalosipari szerelő, Famegmunkáló),
• vendéglátóipari (Szakácssegéd, Cukrászsegéd),
• élelmiszeripari (Húskészítmény gyártó, Csontozó munkás, Üdítőital-ipari termékkészítő, Sörgyártó, Sütőipari és gyorspékségi munkás, Süteménykészítő, Csokoládétermék gyártó),
• mezőgazdasági (Növényházi munkás, Kerti munkás, Parkgondozó, Faiskolai kertész, Aranykalászos gazda, Állatgondozó) és
• kereskedelmi (Pénztáros) szakmák is vannak.

2. Szakképesítések

Az Országos Képzési Jegyzéket felváltó Szakmajegyzék mellett megjelentek az úgynevezett szakképesítések is, melyeket szakmai képzések keretében a szakképző intézmények vagy felnőttképzők is megszervezhetnek.

A szakmai képzések, szakképesítések körét a korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái közé be nem került szakképesítések egy része, a korábbi OKJ-ban szerepeltetett egyes szakképesítés-ráépülések, illetve a rövidebb ciklusú és speciális tartalmú képzések alkotják.

2021-től 25 képzési területen indíthatók felnőttek számára átképzési vagy továbbtanulási lehetőségeket kínáló szakmai képzések. Jelenleg közel 400 jóváhagyott programkövetelménnyel rendelkező szakképesítés található az IKK.hu weboldalán, de az ígéretek szerint folyamatosan bővülni fog a kínálat.

2021 tavaszától már több képzési területen is indítanak a felnőttképzők új szakképesítéseket, például szépségápolás (Sminkes és szempillaépítő), sportok (Személyi edző, Sportoktató, Fitness Instruktor) vagy informatika (Junior Java Backend fejlesztő, Számítógépes adatrögzítő, Multimédia-alkalmazásfejlesztő, Junior rendszerüzemeltető).

A szakmai képzés elvégzéséről kiállított tanúsítvánnyal betölthetők a jogszabályban előírt képesítési követelményhez kötött munkakörök, illetve végezhetők a képesítési követelményhez kötött tevékenységek?

Nem! A tanúsítvány önmagában nem igazolja szakképesítés meglétét. Erre az akkreditált vizsgaközpontban letett képesítő vizsga alapján kiállított képesítő bizonyítvány alkalmas.

Milyen bemeneti feltétele van a szakmai képzéseknek?

A szakmai képzésbe való belépéshez szükséges bemeneti feltételek a programkövetelményben taxatív módon kerülnek felsorolásra, vagyis kizárólag az ott meghatározott képesítések fogadhatók el.

Az ikk.hu oldalon megtalálható minden szakmai képzés leírása, mely tartalmazza a képzéshez szükséges iskolai és szakmai előképzettséget. Változatos a kínálat, sok képzéshez elegendő az általános iskolai végzettség is, de van olyan, amihez diploma kell.

A szakmai képzések egy részénél szükséges egészségügyi, esetleg pályaalkalmassági is. A szakképzésről szóló törvény értelmében az egészségügyi alkalmasság annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. A pályaalkalmassági követelmény fogalmát a törvény úgy határozza meg, mint a szakképzésbe történő bekapcsolódás azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére. Azt, hogy a szakképzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi vagy pályaalkalmassági követelmény teljesítése, a képzési és kimeneti követelmény írja elő.

Kell-e fizetni a felnőttképzésekért?

A felnőttképzések fizetősek, de rugalmasabb ütemezésben indulnak az iskolarendszerű képzésekhez képest, jobban igazodnak a munkaidőhöz. Tapasztalataink szerint a felnőttképzést választó diákok motiváltabbak, így gyorsabban lehet haladni a tananyaggal is.

A képzéseket lezáró vizsgák

Fontos újdonság, hogy a felnőttképzésben el fog válni az oktatás és a vizsgáztatás. Míg jelenleg az iskolák is megszervezhetik a vizsgákat, és a tanulók a megszokott környezetükben adhatnak számot a tudásukról, az új rendszerben a felnőttképzők csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell majd vizsgázni. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a tanulók államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szereznek.

Képesítő vizsgákra van lehetősége jelentkezni azoknak, akik valamilyen képző intézménynél, szakmai képzés keretében tanúsítványt szereztek.

A 2021 januárjától indult képzések képesítő vizsgáit független, akkreditált vizsgaközpontban kell lebonyolítani, vizsgára jelentkezni is ott kell.

A részszakmák szakmai vizsgájára – előreláthatólag 2021. június végéig – azokban a szakképző intézményben lehet jelentkezni, ahol a képzést folytatták. Ezt követően pedig az akkreditált vizsgaközpontokban lesz lehetőség részszakmai vizsgára jelentkezni.

Az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján (www.ikk.hu) minden szükséges információ megtalálható a vizsgajelentkezéssel kapcsolatban. A vizsgára való jelentkezéshez szükséges dokumentumok, tájékoztatók (Vizsgaszabályzat, Adatkezelési útmutató, Jelentkezési útmutató, Felmentési kérelem) az alábbi linken érhetők el.

A vizsgajelentkezés a www.ikk.hu oldalon a „Vizsgaközpont” menüpontra kattintva érhető el. A gomb megnyomását követően a Szakképesítésekhez jut a jelentkező.

Az IKK Vizsgaközpont a vizsgára jelentkezés lehetőségeit folyamatosan nyitja meg. A már aktív „Vizsgajelentkezés” gombok zöld színűek a jelentkezési felületen.

A vizsgára való jelentkezést az adott szakképesítés sorában található „Vizsgajelentkezés” gomb megnyomásával tudja megkezdeni. A gomb megnyomását követően megjelenik egy jelentkezési felület, amelyet figyelmesen és pontosan kell kitölteni. A jelentkezést az érvényes személyi igazolványának adatai alapján kell kitölteni.

A vizsgajelentkezéshez szükséges:

• érvényes személyazonosító okmányok valamelyike (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél),
• oktatási azonosító szám, illetve
• a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány száma.

A jelentkezés sikeres beküldéséről automatikus visszaigazolást küld a rendszer a jelentkezési felületen megadott e-mail címre.

A jelentkezési felület kitöltése önmagában még nem jelent sikeres vizsgajelentkezést. Ebben az esetben csupán a jelentkezési adatok beküldésének tényét igazolja vissza automatikusan a rendszer. Ezeket az adatokat a Vizsgaközpontban ellenőrzik. A vizsgára való jelentkezési folyamat a vizsga előfeltételeinek teljesítésével és a vizsgadíj befizetésével zárul le. Ezt követően lesz érvényes a jelentkezés.

A jelentkező minden esetben a jelentkezési felületen feltüntetett vizsgadíj fizetésére kötelezett, amelyet magánszemély vagy a jelentkező által megjelölt jogi személy fizet be.

A fizetés módjáról és határidejéről elektronikusan küld tájékoztató levelet az IKK Zrt. Vizsgaközpont.

Jelenleg, az átmeneti időszakban az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. jogosult az új rendszer szerinti képesítő vizsga szervezésére. Várhatóan 2021. második felétől több akkreditált vizsgaközpontban lesz lehetőség képesítő vizsgát, vizsgákat szervezni.

A vizsga helyszínéről és időpontjáról a jelentkező a megadott e-mail címre elektronikus levélben tájékoztatást kap az első vizsgatevékenység előtt 7 nappal.

Amennyiben a vizsgázó a képesítő vizsga valamelyik napján nem tud megjelenni – betegség, vagy más indokolt és igazolható váratlan esemény (például baleset, kötelező hivatali megjelenés, stb.) miatt – egyszeri alkalommal, későbbi időpontban, pótló vizsgát tehet. Minden más halasztott vizsga esetében plusz vizsgadíjat kell befizetni. Az elhalasztott vizsgát indokló hivatalos igazolást be kell mutatni a vizsgaszervező intézmény felé. Ezen igazolás elfogadását követően a vizsgaszervező (vizsgaközpont) tájékoztatja a kérelmezőt/jelentkezőt az új képesítő vizsga lehetőségéről.

A vizsgára vinni kell:

• azon érvényes személyazonosító okmányt vigye magával, amelynek adatai meg lettek adva a jelentkezéskor az elektronikus felületen
• a képzés befejezését igazoló tanúsítványt
• az adott szakképesítés programkövetelménye szerint meghatározott egyéb érvényes dokumentumokat, eszközöket (például: jogosítványt, egészségügyi alkalmasságir, iskolai végzettséget igazoló dokumentumot).

Erről részletes értesítést kapnak a vizsgázók a vizsga előtti tájékoztató elektronikus levélben.

A sikeres képesítő vizsgát szerzők elektronikus értesítést kapnak a vizsgatevékenység zárását követően.

Sikertelen vizsga esetén egy éven belül javító vizsgát lehet tenni. Ehhez újból be kell jelentkezni képesítő vizsgára, melynek költségét a vizsgázó fizeti. Amennyiben az előző képesítő vizsgának volt sikeres része, az a javító vizsgán -a törzslap kivonat alapján- beszámításra kerül.

A bizonyítvány átvételének módjáról, helyéről és időpontjáról elektronikus értesítést kapnak a vizsgázók a Vizsgaközponttól.

A bizonyítvány megsemmisülése, elvesztése esetén lehetősége van a képesítő vizsgát szervező intézménynél bizonyítvány másodlat iránti kérelmet benyújtani.

A megszerzett bizonyítványok megfelelnek a korábbi OKJ-s végztettségnek. 2020. január 1-jét megelőzően hatályos és az azt követően hatályba lépett jogszabályok szerint megszerzett bizonyítvány, ill. oklevél „értékére”, elismertségére vonatkozóan a jogszabályok nem tesznek különbséget.

Több szakma egyszerre

A hatályos jogszabályok nem zárják ki, hogy valaki párhuzamosan két szakmát tanuljon. Nappali rendszerű szakképzésben főszabályként értelemszerűen egyszerre egy képzésben vehet részt.

Tekintettel arra, hogy tanulói jogviszony a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre, a további szakma megszerzésére irányuló, nem nappali rendszerű szakmai oktatásban felnőttképzési jogviszonyban vehet részt.

OKJ képzések

A felnőttképzést folytató intézmények a 2019. december 31-én hatályos OKJ-ben szereplő szakképesítésre, részszakképesítésre, szakképesítés-ráépülésre, valamint a felnőttképzési törvény szerinti képzésre 2020. december 31-ig indíthattak képzéseket.

Néhány képzésre a szabad helyek erejéig még be lehet csatlakozni, új csoportok már nem fognak indulni.

A jogszabály szerint a felnőttképzésben tanulók 2022. december 31-ig tehetnek a korábbi rendszer szerinti OKJ-s vizsgát, így azok, akik még becsatlakoznak valamelyik decemberi képzésre, OKJ-s végzettséget szerezhetnek.

A legtöbb iskola nem 2020 decemberében, hanem már jóval korábban lezárta a jelentkezéseket. A megnövekedett kereslet miatt hamar beteltek a helyek. Éppen ezért jelentősen lecsökkent a képzéskínálat tavaly év végén.

Néhány iskola azonban, felkészülve a törvényi változásokra, több csoportot indított el elnyújtott órarenddel december végén, így a 2021-ben érdeklődők számára is tudnak olyan csoportot kínálni, amelybe mulasztás nélkül becsatlakozhatnak.

Ez azt jelenti, hogy csak egy decemberi órát kell pótolniuk a tanulóknak, a többi óra a becsatlakozási határidő után zajlik majd. Így a becsatlakozás után is teljes értékű képzésben részesülnek a tanulók.

Mivel a képzések általában néhány hónaposak, a 2022-es vizsgázási határidőig a jelentkezőknek még bőven van idejük elvégezni a kiszemelt tanfolyamokat.

A már megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak az OKJ megszűnése után is, a korábbi szabályoknak megfelelően tesznek alkalmassá adott munkakörök betöltésére.

Plusz pontok a felvételin

Felsőfokú vagy emelt szintű OKJ képzéseket abban az esetben is érdemes elvégezni, ha a későbbiekben egyetemi vagy főiskolai képzésre szeretnél jelentkezni, hiszen ha az adott szakirányon tanulsz tovább, és a szakterületen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek, az OKJ-s végzettségért 32 többletpontot kaphatsz.

Sajnos azonban nem ér minden OKJ többletpontot a felvételin. Csak azokért az 1993 után szerzett, Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekért kaphatsz 32 plusz pontot, amelyek azonosító száma 54-gyel vagy 55-tel kezdődik, és csak abban az esetben, ha a szakiránynak megfelelő szakra felvételizel.

Ha tehát például 21, 31, 33, 51 vagy 52 számmal kezdődik ez az azonosító, akkor nem jár érte OKJ plusz pont a felvételin. Ezek a számok egyébként többek között a képzés szintjét jelölik, ami az 54 esetén emelt szintű, az 55 esetén felsőfokú szakképzettséget jelent, míg a többi szám alap- vagy középszintű szakképzettséget jelöl, ezekért pedig nem jár többletpont.

A szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ bizonyítvány fogadható el. A szakmai vizsgáról szóló igazolás vagy pl. az év végi bizonyítvány nem jogosít plusz pontokra.

OKJ többletpont a szakképesítés alapján csak az agrár, bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, informatika, jogi, műszaki, orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok), sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), társadalomtudomány, természettudomány képzési területeken kaphatsz.

Fontos, hogy a képzési területen csak abban az esetben jár a többletpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne.

A rendszer elsőre talán bonyolultnak tűnik, ezért nézzünk meg egy konkrét példát. Ha elvégzed a pedagógiai- és családsegítő munkatárs tanfolyamot – melynek OKJ azonosító száma 54 140 02 –, és később a felsőoktatásban bölcsészettudományi szakra vagy pedagógusképzésre felvételizel, 32 pluszpont jár az OKJ-s bizonyítványodért. Ha azonban gazdaságtudományi szakra jelentkezel, ezért az OKJ-s bizonyítványért nem kapsz többletpontot a felvételin, mert az csak akkor jár, ha a tanfolyaméval azonos szakterületen tanulsz tovább.

Külföldi munkavállalás

Külföldi munkavállaláshoz az OKJ bizonyítvány megszerzése után érdemes Europass bizonyítvány-kiegészítőt is igényelni.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő eligazodást nyújt a külföldi munkaadók és képzőintézmények részére az OKJ-s szakképesítések között. A bizonyítványnál jóval részletesebb dokumentum alapján könnyebben fogadhatják el a Magyarországon megszerzett szakképesítést.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő tájékoztatja a munkáltatót vagy képzőintézményt a hazai OKJ-s szakképzési rendszerben bekövetkező változásokról és azok kompetenciákat érintő hatásáról, információkat ad a magyar munkavállalók itthon szerzett szakképesítéséről.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő olyan információkkal szolgál az általad megszerzett szakképesítésről, amelyek az eredeti bizonyítványban nem szerepelnek:

• Az adott képzésbe való belépési követelmények,
• Megszerzett készségek és kompetenciák,
• Osztályzási rendszer,
• Továbbtanulás lehetséges következő szintje,
• Gyakorlati és elméleti órák aránya,
• Elvégzett óraszámok.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő nem helyettesíti az eredeti bizonyítványt és nem jelenti a végzettség automatikus elismerését.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő a magyar mellett angol, német, francia, olasz és spanyol nyelveken érhető el.

A bizonyítvány-kiegészítőt a vizsgáztató intézmények adják ki. Europass bizonyítvány-kiegészítők a 2005. július 1. után végzett tanulók számára állíthatók ki, akik OKJ-s képzésben vettek részt.

Kivételes esetekben lehetőség van az Europass bizonyítvány-kiegészítő kiadására korábban végzettek számára is, különeljárás keretében. Ezzel kapcsolatban bővebb információért a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordulhatsz.

Amennyiben a vizsgaszervező intézmény megszűnt, a jogutódja állíthatja ki a bizonyítvány-kiegészítőt. Ha az intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a 2005. július 1. előtt szerzett bizonyítványok esetén nem kérhető a bizonyítvány-kiegészítő. 2005 július 1. után szerzett bizonyítványok esetében a Pest Megyei Kormányhivatal kérésre kiállíthatja a bizonyítvány-kiegészítőt.

A törvény értelmében a vizsgáztató intézmények a bizonyítvány-kiegészítőért költségtérítést kérhetnek – ez minden intézmény saját hatásköre. A magyar nyelvű bizonyítvány-kiegészítőért költségtérítés nem kérhető. Egy idegen nyelvű bizonyítvány-kiegészítőért maximum a mindenkori minimálbér 5%-a kérhető el nyelvi változatonként.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítők online rendszerében lehetőség van angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvű dokumentum kiállítására. A nyelvi változatok igény szerint készülnek el. Ugyanazon szakképesítés különböző nyelvi változataiért külön díj csak abban az esetben számítható fel, amennyiben a vizsgázó a bizonyítvány-kiegészítőt több idegen nyelven is kéri (például angolul és németül).

MILYEN ESETBEN INGYENES A SZAKMATANULÁS?

Az állam a szakképző intézményben folyó szakképzés keretei között biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Két szakma és egy, szakképző intézményben szervezett (rövidebb ciklusú) szakmai képzés keretében szerzett szakképesítés megszerzése ingyenes.

Megkülönböztetünk tanfolyami rendszerű és iskolarendszerű képzéseket. A felnőttképzésben induló tanfolyami rendszerű képzésekért fizetni kell, a tanfolyam díját a képzést szervező iskola határozza meg. Ezeknek a tanfolyamoknak az előnye, hogy rövidebb idő alatt elvégezhetőek, mint az iskolarendszerű képzések, és ütemezésük jobban igazodik az átlagos munkaidőhöz.

Az iskolarendszerű képzések indulhatnak nappali, esti tagozaton. Az ingyenes képzések zömét a Szakképzési Centrumok alá tartozó iskolák indítják, illetve néhány egyházi és alapítványi iskola is szervez ingyenes képzéseket.

Az iskolarendszerű képzések szeptemberben, vagy – keresztféléves képzések esetében – februárban indulnak. Más időpontban csak tanfolyami rendszerű képzésekre lehet jelentkezni.

Ha valaki abbahagyja a támogatott képzést, nem kell visszafizetnie a tanfolyam árát. A szakképzésekről a képzést indító iskola titkárságán tud kiiratkozni a tanuló. A kiiratkozáshoz maximum a személyes dokumentumokra lesz szükség (személyi igazolvány, lakcímkártya).

A szakmát tanulók közül jogosult diákigazolványra?

Diákigazolvány és az ehhez kapcsolódó kedvezmények azok részére járnak, akik a szakmai oktatásban tanulói jogviszonyban vesznek részt. A szakképzésről szóló törvény alapján tanulói jogviszony tanköteles kiskorúval, továbbá a nappali rendszerű szakmai oktatásban részt vevő tanulóval hozható létre annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyikben a tanuló a huszonötödik életévét betölti. Azok, akik a felnőttoktatásba 2020. május 31. előtt iratkoztak be, és jogviszonyuk folyamatos, továbbra is tanulói jogviszonyban folytatják tanulmányaikat.

A felnőttképzésben tanulók nem jogosultak diákigazolványra!

KÉPZÉSI HITELEK A FELNŐTTKÉPZÉSBEN

A szakképzésben vagy felnőttképzésben tanulók mostantól kedvező hiteleket vehetnek fel a képzési díj kifizetéséhez, vagy a tanulmányi idő alatt a mindennapi élet könnyebbé tételéhez.

Az államilag támogatott, kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitellehetőségek a szak- és felnőttképzésben tanulók számára igényelhetők 18 éves kortól 55 éves korig.

A hiteleket aktív tanulói vagy felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező diákok vehetik fel a három hónapot meghaladó idejű felnőtt- és szakmai képzésekre, illetve részszakmára felkészítő szakmai oktatásra. A képzési hiteleket OKJ képzésekre NEM lehet igényelni!

Az alábbi linkeken érhetők el a szakmai képzések és a részszakképesítések listája.

Itt pedig a TanfolyamOKJ.hu képzéskínálatában megtalálható szakmai képzések és részszakképesítések találhatók.

Két típusú képzési hitel között választhatnak a tanulók.

Képzési hitel1: szabad felhasználású hitel, amit akár havi 150 ezer forint értékben lehet igényelni. A hitel kamata 1,99 százalék.

Képzési hitel2: kötött felhasználású kölcsön, ami a választott képzés díjának összegét fedezi, legfeljebb félmillió forintig. Kamatmentes hitel!

Mindkét megoldás közös jellemzője, hogy nem szükséges a kölcsönhöz fedezet, nincs előzetes hitelbírálat, bármikor díjmentesen elő- és végtörleszthető. A futamidő 1-10 év között szabadon választható, a törlesztés egyenlő havi törlesztőrészletekben történik a képzés befejezése után.

A különböző diák- és képzési hitelek egymással párhuzamosan vagy egymást követően is felvehetők. A szabad felhasználású hiteleknél ugyanakkor bevezettek egy 8 millió 250 ezer forintos limitet is, hogy megakadályozzák a túlzott eladósodást.

Az új képzési hitelekre is érvényes a családtámogatási kedvezmény, vagyis a hitelfelvételt követően született második gyermek után az édesanyák tartozásának felét elengedik, a harmadik gyermek születése után pedig egyáltalán nem kell visszafizetni a kölcsönt.

A Képzési Hiteleket 2021. május 31-től online, ügyfélkapus eléréssel elektronikusan lehet igényelni a http://www.diakhiteldirekt.hu felületen keresztül.

A képzési hitelről részletes tájékoztatót ide kattintva található.

The post Szakképesítés 2021 first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

A szakképzésben vagy felnőttképzésben tanulók mostantól kedvező hiteleket vehetnek fel a képzési díj kifizetéséhez, vagy a tanulmányi idő alatt a mindennapi élet könnyebbé tételéhez.

Az államilag támogatott, kamatmentes vagy kedvező kamatozású hitellehetőségek a szak- és felnőttképzésben tanulók számára igényelhetők 18 éves kortól 55 éves korig.

A hiteleket aktív tanulói vagy felnőttképzési jogviszonnyal rendelkező diákok vehetik fel a három hónapot meghaladó idejű felnőtt- és szakmai képzésekre, illetve részszakmára felkészítő szakmai oktatásra.

Az alábbi linkeken érhetők el a szakmai képzések és a részszakképesítések listája.

Itt pedig a nálunk induló szakmai képzéseket és részszakképesítéseket találod.

Két típusú képzési hitel között választhatnak a tanulók.

Képzési hitel1: szabad felhasználású hitel, amit akár havi 150 ezer forint értékben lehet igényelni. A hitel kamata 1,99 százalék.

Képzési hitel2: kötött felhasználású kölcsön, ami a választott képzés díjának összegét fedezi, legfeljebb félmillió forintig. Kamatmentes hitel!

Mindkét megoldás közös jellemzője, hogy nem szükséges a kölcsönhöz fedezet, nincs előzetes hitelbírálat, bármikor díjmentesen elő- és végtörleszthető. A futamidő 1-10 év között szabadon választható, a törlesztés egyenlő havi törlesztőrészletekben történik a képzés befejezése után.

A különböző diák- és képzési hitelek egymással párhuzamosan vagy egymást követően is felvehetők. A szabad felhasználású hiteleknél ugyanakkor bevezettek egy 8 millió 250 ezer forintos limitet is, hogy megakadályozzák a túlzott eladósodást.

Az új képzési hitelekre is érvényes a családtámogatási kedvezmény, vagyis a hitelfelvételt követően született második gyermek után az édesanyák tartozásának felét elengedik, a harmadik gyermek születése után pedig egyáltalán nem kell visszafizetni a kölcsönt.

A Képzési Hiteleket 2021. május 31-től online, ügyfélkapus eléréssel elektronikusan lehet igényelni a http://www.diakhiteldirekt.hu felületen keresztül.

A képzési hitelről részletes tájékoztatót ide kattintva találsz.

The post Képzési hitel a felnőttképzésben first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

Felnőttképzés fogalma

• A felnőttképzés finanszírozása
• Felnőttképzés felnőttoktatás közti különbség
• A felnőttképzés előnyei – az ingyenes felnőttoktatással szemben
• Felnőttképzési szerződés

• Milyen képesítést lehet szerezni felnőttképzésen?
• Felnőttképzésben kapok diákigazolványt?
• Felnőttképzésben kapok utazási kedvezményt?

• Államilag elismert képzések népszerűsége
• Felnőttképzés – hasznos linkek
• Pályamódosítás felnőttképzéssel
• Felnőttképzés – élethosszig tartó tanulás
• Felnőttképzés választék 70+ helyszínen

A felnőttképzés fogalma, felnőttképzés definíciója

A felnőttképzés olyan iskolarendszeren kívüli képzési forma, mely során a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel hallgatói vagy tanulói jogviszonyban.

A felnőttképzés jellemzői

A felnőttképzés általában önköltséges, azaz a tanulók fizetik a tanfolyam díját, ellentétben az úgynevezett felnőttoktatással, ami államilag támogatott, iskolarendszerben folyó képzést jelent. A felnőttképzés szolgáltatásként, piaci alapon valósul meg.

A felnőttképzés nem közoktatás, és nem is felsőoktatás, tehát nem diplomát adó képzés.

A felnőttképzésre gyakran használjuk a „tanfolyam”, „felnőttképzési tanfolyam”, „iskolarendszeren kívüli képzés” vagy „tanfolyami képzés” szinonimát.

A felnőttképzés résztvevője tankötelezettséget teljesített személy lehet – ez jelenleg 16 év, tehát azt jelenti, hogy 16 éves korod fölött vehetsz részt felnőttképzésben.

A felnőttképzés nem közoktatás, és nem is felsőoktatás, tehát nem diplomát adó képzés.

Felnőttképzésben nem számít diáknak a tanuló, tehát nem jogosult diákigazolványra, sem családi pótlékra vagy árvaellátásra.

A felnőttképzés célja lehet általános, szakmai vagy nyelvi képzés.

A jogviszonyt a képzésen résztvevők és a felnőttképzést szervező intézmény közötti felnőttképzési szerződés határozza meg.

Alapvetően a felnőttképzési törvény szabályozza.

Készítettünk erről egy rövid összefoglaló videót is, érdemes megnézni:

A felnőttképzés célja

A felnőttképzés elsődleges célja egy konkrét szakképesítés megszerzése.

A másodlagos céljai a következők lehetnek: az egyén munkaerő-piaci helyzetének javítása, folyamatos, akár élethosszig tartó szakmai képzése, a munkaerő-piacon értékes kompetenciák elsajátításának elősegítése, vagy a jelenleginél magasabb szakképesítés megszerzésének elősegítése.

A felnőttképzés további funkciója, hogy – foglalkoztatást segítő képzések segítségével – támogassa a munkanélküliek ismételt kilépését a munkaerő-piacra.

A felnőttképzés célja emellett az is lehet, hogy javítsa a munkahelymegtartást kiegészítő képzésekkel, elősegítse a munka eredményességét a már betöltött állásban vagy munkakörben, támogassa a munkahely-keresést.

Ez történhet pályaválasztási ismeretek megismertetésével, álláskeresési ismeretek, készségek megtanításával. Ugyanakkor megvalósulhat egyéb, adott munkakörökhöz szükséges kompetenciák oktatásával is. Ilyenek például az alapvető számítógép-kezelési ismeretek, kommunikációs és problémamegoldó készségek, nyelvtudás.

A felnőttképzéshez (vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz) soroljuk az előzetes tudás mérését, illetve a képzési tanácsadást is.

A felnőttképzés típusai, felnőttképzés formái

A felnőttképzés kategóriájába a legtöbb csoportosítás szerint a következő típusú képzések tartoznak:

• OKJ-s képzések (államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzések)
• OKJ-n kívüli szakmai képzések
• szakmai továbbképzések
• nyelvi kurzusok, nyelvtanfolyamok
• cégek saját külső és belső képzései, vállalati tréningek
• álláskeresést, elhelyezkedést segítő képzések
• vállalkozást segítő képzések
• egyéb OKJ-n kívüli képzések

Államilag elismert képzések: A felnőttképzés meghatározó részét az állam által is elismert munkaerő-piaci képzések (OKJ-s képzések, egyéb szakképzések) teszik ki, melyek közvetlenül segítik a résztvevő esélyeit és növelik az értékét a munkaerő-piacon.

Akkreditált képzések: Tanfolyamok keresgélése közben találkozhatsz az akkreditált képzés kifejezéssel is. Ez röviden egy minőségi megkülönböztetés a normál, nem akkreditált tanfolyamoktól. Az akkreditált képzéseket több állami szervezet ellenőrzi és engedélyezi. Ilyen a Felnőttképzési Akkreditációs Testület (FAT), minisztériumok és kamarák.

Az akkreditáció egy képzés független szakemberek általi átvilágítását, szakértését jelenti. A programakkreditáció során a képzési programot, a képzési program megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják.

E-learning: A legtöbb csoportosítás az e-learninget, online oktatást vagy távoktatást is a felnőttképzésbe sorolja.

A felnőttképzés finanszírozása

A felnőttképzés normál esetben önköltséges, azaz a résztvevőknek kell finanszírozniuk a tanfolyam díját és az esetleges egyéb költségeket.

Van azonban néhány eset, amikor ez változhat.

A felnőttképzési tanfolyamok finanszírozása az alábbi három módon történhet:

• egyéni finanszírozás, önköltséges tanfolyam, tehát a résztvevő maga fizeti a képzés díját
• állami támogatással megvalósuló képzés (beleértve a munkaügyi központ által támogatott képzéseket és az EU-pályázatokat is)
• a tanfolyam finanszírozását a munkáltató vállalja át, a cégek saját dolgozóik tanulását támogatják

Felnőttképzés felnőttoktatás különbség

A felnőttoktatás körébe az iskolarendszerű, államilag finanszírozott vagy államilag támogatott képzések tartoznak.

Az oktatás nappali, esti vagy, levelező munkarend szerint folyik.

A felnőttoktatásban résztvevők tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képzést szervező iskolával, míg a felnőttképzésben nincs ilyen jogviszony.

Felnőttoktatásban diákigazolványt is igényelhetsz, családi pótlék, árvaellátás, diákkedvezmény is jár, míg felnőttképzésben ezek egyike sem.

A felnőttoktatást a felsőoktatási törvény és a nemzeti köznevelési törvény szabályozza, és szigorúbb szabályok vonatkoznak rá, mint a felnőttképzésre.

A felnőttképzési tanfolyamokért a legtöbb esetben fizetni kell, és a tandíjat a képzést szervező iskola határozza meg.

A felnőttképzésnek emellett rengeteg előnye is van, például az, hogy rövidebbek, mint az iskolarendszerű képzések, és az ütemezésük is jobban igazodik a munkaidőhöz.

Az iskolarendszerű képzések – ez a felnőttoktatás – nappali, esti vagy levelező rendszerben indulnak. Az ingyenes képzéseket általában a szakképzési centrumok alá tartozó iskolák indítják, illetve néhány egyházi és alapítványi iskola is szervez ingyenes képzéseket.

A felnőttoktatás kategóriába tartozó képzések szeptemberben, vagy – keresztféléves képzések esetén – februárban indulnak. Ezzel szemben a felnőttképzési, tanfolyami rendszerű (fizetős) képzések ettől eltérő időpontokban is indulhatnak, így nem kell fél vagy egy évet várnod, hogy elkezdj egy tanfolyamot.

Általánosan tehát elmondható:

Fizetős OKJ képzésekből általában sokkal szélesebb a kínálat, és gyakrabban is indulnak új csoportok.

A felnőttképzés előnyei – az ingyenes felnőttoktatással szemben

Miért érdemes a felnőttképzést választani ingyenes iskolarendszerű képzés helyett?

• rövidebb idő alatt elvégezhetők, mint az iskolarendszerű képzések
• gyorsabban lehet velük szakképesítést szerezni. Egy iskolarendszerű képzés általában 2-3 évig tart, egy felnőttképzési tanfolyam ennek töredéke.
• olyan képzések szép számmal előfordulnak, amelyek nem indulnak ingyenes, államilag finanszírozott formában, csak fizetős felnőttképzési tanfolyamként
• az év során többször is indulnak, nem csak iskolai tanévkezdéskor, szeptemberben
• jobban alkalmazkodnak a piac igényeihez, kevésbé kötött az oktatás, mint az iskolarendszerű képzések esetén
• általában hétvégén vagy este is indulnak, ezért munka vagy család mellett is könnyebben elvégezhetőek
• különböző intenzitású tanfolyamokat is találsz a piacon, így például eldöntheted, hogy kevesebb idő alatt megszerezni a szakmát, és többször jársz be egy héten, vagy inkább hosszabban elhúzod a tanulást, és olyan tanfolyamot keresel, amire csak 1-2 hetente kell bejárni
• felnőttképzésben nem csak OKJ-s tanfolyamok indulnak, ennél sokkal színesebb a választható képzés kínálat. Ingyenes felnőttoktatásban természetesen csak OKJ képzések indulnak

Felnőttképzési szerződés

A felnőttképzésben részt vevő tanulók nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban a képzővel, felnőttképzési szerződést kell kötniük.

Ez a szerződés kötelezően tartalmazza:

• a képzéssel megszerezhető szakképesítést
• a képzés célját
• az felnőttképzés során elsajátítható ismereteket
• a résztvevő teljesítményének ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó szabályokat
• a megengedett hiányzás mértékét
• a végzettséghez szükséges szakmai követelményeket
• a vizsga szervezésének módját
• a vizsgára bocsátás feltételeit
• a képzés helyét
• a képzés időtartamát, ütemezését
• a képzési díj, a vizsgadíj, és egyéb térítendő díjak mértékét
• támogatott képzések esetén tartalmazza a támogatás tényét, annak mértékét és a támogatási program megnevezését
• a szerződésszegés következményeit

Milyen képesítést lehet szerezni felnőttképzésen?

OKJ-s képzések elvégzése esetén bizonyítványt, az egyéb szakmai képzések esetén tanúsítványt kapnak a vizsgakövetelményeket sikeresen teljesítő, a képzést elvégző résztvevők.

A fenti két kategórián túli képzések esetén a résztvevők nem szereznek végzettséget.

A felnőttképzés nem keverendő össze a felsőoktatással (egyetem, főiskola, alapképzés, mesterképzés), ez természetesen azt jelenti, hogy felnőttképzésben diplomát nem szerezhetsz.

Felnőttképzésben kapok diákigazolványt?

Felnőttképzés esetén sajnos nem kapsz diákigazolványt, sem diákkedvezményt.

Diákigazolvány csak nappalis vagy estis iskolarendszerű felnőttoktatás mellé jár – mint korábban írtuk, a felnőttoktatás egyáltalán nem azonos a felnőttképzéssel! A felnőttoktatáshoz kapott diákkal természetesen minden diákkedvezményt igénybe vehetsz, úgy mint utazási kedvezmények, belépődíjak.

Felnőttképzésben kapok utazási kedvezményt?

Mivel diákigazolványra nem vagy jogosult, így sajnos utazási kedvezményt sem kaphatsz.

Államilag elismert képzések népszerűsége

A felnőttképzésekből a legnépszerűbbek az állam által elismert, OKJ-s képzések.

Összesen 175 913-en tanultak OKJ-s képzésen a 2016/-2017-es tanévben.

Ennek első, legfontosabb oka, hogy a felnőttképzést keresők eleve előnyben részesítik az államilag elismert tanfolyamokat, a konkrét szakképesítés megszerzésére irányuló képzéseket, mert ezekkel könnyebben vállalhatnak majd állást, és egyszerűbb a pályamódosítás, továbbtanulás.

A második ok az, hogy a munkaügyi központok is zömében államilag elismert szakképesítéseket támogatnak, hogy elősegítsék a résztvevők minél gyorsabb munkához jutását.

A népszerűség harmadik, nyomós oka pedig , hogy az állam által elismert képzések esetén a minőségbiztosítás is erősebb, hiszen a felnőttképzési törvény jóval magasabb elvárást fogalmaz meg ezen képzések esetén, és a felnőttképzők ellenőrzése is szigorúbb. Ráadásul a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a vizsgák is országosan egységesek.

Felnőttképzés – hasznos linkek

Ha tanulni akarsz, felnőttképzésről szeretnél információt szerezni, vagy már részt veszel felnőttképzésben veszel részt, ezek hasznos linkek számodra:

TanfolyamOKJ.hu – Ez a mi felnőttképzés kereső, tanfolyam közvetítő oldalunk. Portálunk segítségével az egész országban több mint 70 helyszínen találhatsz megfelelő képzést, keresgélhetsz az oldalon lévő 1200-nál is több tanfolyam között. Ha felnőttképzést keresel – legyen az OKJ képzés, szakmai képzés, egyéb továbbképzés vagy tanfolyam – mindenképp itt, a képzéskereső portálunkon kezdd!

NIVE.HU – A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldala – Itt hivatalos infókat találsz a szakképzésről és felnőttképzésről, valamint szakképzési centrumokra és konkrét szakképzésekre kereshetsz az oldalon. A NIVE.hu oldalon megtalálhatod, milyen OKJ-s képzések indulnak az adott évben, láthatod ezek képzési idejét, a képzések munkarendjét, és azt, hogy mely képzések indulnak fizetős és ingyenes formában.

A NIVE.HU oldal így határozza meg a feladatát: „A szakképzés és felnőttképzés szolgálatában – A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképzés és felnőttképzés szakmaszerkezetének, tartalmának, dokumentum rendszerének folyamatos fejlesztését végzi, szervez és koordinál. További a fő feladatok közé tartozik az országos képzési jegyzékek (OKJ) folyamatos fejlesztése és a vizsgáztatással kapcsolatos tevékenységek ellátása.”

FelnottkepzesInfo.hu – Alapvető infók felnőttképzésről érthetően. Rövid, néhány perces videók, melyek bemutatják a felnőttképzés és a felnőttoktatás közti különbséget, és néhány alapvető oktatással kapcsolatos fogalmat magyaráznak meg röviden.

Szakkepesites.hu – Ezen az oldalon részletes, jól kereshető, hiteles információkat találsz az egyes szakmákról, szakképesítésekről. Az oldalon minden aktuális és korábban létező OKJ-s képzésről megtalálsz minden fontos infót. Arra vagy kíváncsi, hogy egy szakképesítéssel milyen állásokat tölthetsz be? Vagy azt szeretnéd tudni, hogy milyen feltétellel, végzettséggel kezdhetsz el egy OKJ tanfolyamot? Esetleg azt, hogy milyen modulokat, témaköröket fogsz tanulni a képzésen? Nézz utána itt az egyes szakképesítéseknek – minden fontos infót megtalálsz, és könnyen tudsz keresni a képzések nevére!

Szakmaportal.hu – Friss hírek, rövid infók a felnőttképzés, szakképzés, oktatás területéről. Ha nem szeretnél lemaradni a legfontosabb hírekről, és képben szeretnél lenni az oktatás témakörében, itt nézz szét.

Szakmablog.hu – Cikkek, hosszabb-rövidebb posztok felnőttképzés, szakképzés témakörben. Lényeges infók, tippek, tapasztalatok, esettanulmányok, véleménycikkek a felnőttképzés területéről. Ha tanulni szeretnél, fusd át a blogposztok címét – ha van olyan témakör, amiben bizonytalan vagy, itt jó eséllyel találsz segítséget.

Szakmaforum.hu – Felnőttképzéssel, szakmákkal kapcsolatos gyakori kérdések és válaszok. Az oldalon megtalálod a szakképzéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, és az szakértők azokra adott válaszát is. Böngéssz a kérdések között, és kérdezz az oldalon.

felnottkepzes.lap.hu – Felnőttképzőket, OKJ-s képzéseket, egyéb tanfolyamokat összegyűjtő linkkatalógus. Gazdag gyűjtemény, jól kategorizálva!

Ha felnőttképzéssel szeretnél foglalkozni, vagy felnőttképző intézményt képviselsz, ezek hasznos linkek számodra:

FeFi.hu – Felnőttképzési Figyelő – online hírújság, dokumentumtár és tudástár. Elengedhetetlen információforrás képző cégek számára.

Adultus.hu – Az ADULTUS Felnőttképzést és Szakképzést Támogató Alapítvány célja a felnőttképzési intézmények segítése. A képző intézmények számára tájékoztatási, információs és szakmai szolgáltatásokat nyújtanak. Ennek keretén belül az alapítvány szakértői segítik a felnőttképzők és szakképzők felkészülését a szabályos működésre. Felkészítéssel és tájékoztatással segítik a képzőket a felnőttképzési, szakképzési tevékenység szakmai folyamatainak fejlesztése érdekében. Ha felnőttképzési intézményt képviselsz, vagy felnőttképzéssel szeretnél foglalkozni, nézz szét az alapítvány oldalán!

Felnottkepzesiengedely.hu – Információk a felnőttképzési engedélyről. Segítség képző intézményeknek a felnőttképzési engedély megszerzésében, a felnőttképzési törvény, és a képzési tevékenységet felölelő szabályozási rendszer értelmezésében és betartásában.

Pályamódosítás felnőttképzéssel

Ha felnőttként pályát szeretnél módosítani, de nem egy főiskola vagy egyetem mellett teszed le a voksodat, akkor a felnőttképzés kiváló lehetőség számodra. Egy szakmát ugyanis jóval kevesebb idő alatt és kevesebb energia befektetéssel megszerezhetsz, mint egy diplomát.

Amíg a rendszerváltás előtt az emberek általában egy vagy két munkahelyen dolgoztak le egy egész életet. Ma már más a világ: pályakezdőként szinte biztosra veheted, hogy életed során 6-8 alkalommal is munkahelyet fogsz váltani.

Sőt, manapság a legtöbben nem csak munkahelyet, de pályát is módosítanak életük során. Így – ha még jól is érzed Magad jelenlegi szakmádban – érdemes megbarátkoznod a gondolattal, hogy egy szép napon más szakmában fogod keresni a boldogulást.

Ez a pályamódosítás történhet belső indíttatásból (például megunod a jelenlegi munkád, vagy új kihívásokat keresel), de külső kényszer hatására is (csökken a kereslet a szakmádra, vagy nehezen találsz állást a szakképesítéseddel).

Ha nem tudod még, milyen szakmát válassz, itt találsz egy jó kis pályaválasztási tesztet.

Felnőttképzés – élethosszig tartó tanulás

Bár egyre népszerűbb a felnőttképzés Magyarországon, hazánkban sajnos még nem alakult ki a kultúrája az élethosszig tartó tanulásnak (life long learning).

Az elmúlt évtizedekben megváltozott körülmények miatt fenntarthatatlan, hogy kövessük szüleink példáját, akik egy diploma vagy szakma megszerzése után gyakran egy életen át ugyanazt a foglalkozást űzték.

A szülők példája, a folyamatos tanulás és fejlődés fontosságának alábecslése miatt sokan a régi „szokást” követik, és kitartanak a fiatalkorukban megszerzett szakmánál és kompetenciáknál. Emiatt fel sem merül bennük a pályaelhagyás, pályamódosítás lehetősége, ezzel együtt a felnőttképzésben való részvétel.

A felnőttképzés részvételi arányai is ezt mutatják, főleg a 30 felettiek körében. Míg a huszonéves aktív keresők 7-8%-a vesz részt évente felnőttképzésben, a harmincasok (30-39 év közöttiek) aránya körülbelül másfél százalék, a 40 év felettiek aránya pedig mindössze fél százalék.

Az Európai Unióhoz képest jelentős lemaradásban vagyunk, bár jó hír, hogy a hátrányt az utóbbi években jelentősen csökkentették az EU-s támogatásokból finanszírozott oktatási projektek. A támogatott képzések mellett már a fizetős felnőttképzési tanfolyamok is egyre népszerűbbek, és az új generáció már lényegesen felkészültebben áll a pályaválasztás kihívásaihoz, az élethosszig tartó tanuláshoz, esetleg pályamódosításhoz.

Ha eddig Neked is kétségeid voltak az élethosszig tartó tanulás fontosságával kapcsolatban, ez a bejegyzés talán rávilágít a mai valóságra, és remélhetőleg elősegíti, hogy folyamatosan képezd Magad a jövőbben, és aktívan érdeklődj felnőtt- és továbbképzési programok iránt.

A folyamatos fejlődés, továbbképzés, a kulcsa annak, hogy a szakmai ismereteid a kor elvárásainak megfeleljenek, és friss tudással felvértezve vedd fel a versenyt a munkaerőpiacon.

Ne félj valami újba kezdeni, és felnőtt fejjel tanulni.

Ha nincs ötleted, hogy milyen szakmát válassz, derítsd ki ezzel gyors pályaválasztási teszttel, hogy milyen szakma illik a személyiségedhez és az igényeidhez, majd nézd meg itt, hogy milyen tanfolyamok indulnak felnőttképzésben a lakhelyeden.

Felnőttképzés választék 70+ helyszínen

The post Felnőttképzés – Minden, amit a felnőttképzésről tudni akartál first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.

Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét.

Az alapszakmákat a jövőben csak iskolarendszerű képzésben, nappali tagozaton 3-6, esti tagozaton 2-3 év alatt lehet majd megszerezni. A felnőtt szakképzések esetében az iskolák beszámítják a már megszerzett tudást.

Azonban továbbra is kérdés, mi lesz a rugalmasabb felnőttképzésekkel.

Eddig lehetőség volt arra, hogy az egyes szakmai képzéseket a több képzési formában is el lehessen sajátítani, így a diákok el tudták dönteni, hogy az adott képzést ingyenes iskolarendszerű, vagy fizetős, de gyors tanfolyami képzésben tanulják.

Az új törvény értelmében azonban azok a felnőttképző intézmények, amelyek a felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedéllyel rendelkeznek, csak részszakmára felkészítő szakmai oktatást és szakképesítésre felkészítő szakmai képzést tarthatnak. A Szakmajegyzék alapján tanfolyami formában mindössze 73 részszakképesítést lehet majd tanulni.

Emellett az ITM korábbi nyilatkozatai szerint a felnőttképzésben korlátozás nélkül annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerőpiac indokol. A piaci szereplők továbbra is indíthatnak olyan képzéseket, amelyeket a szakmajegyzék nem tartalmaz, viszont a gazdasági környezet, a vállalkozások igényelnek.

Ugyanakkor – a korábban említett 73 részszakképesítésen túl – egyelőre nincs pontos információ, milyen képzéseket lehet majd rugalmasabb, tanfolyami rendszerben tanulni.

Ami biztos, hogy a munkaerőpiaci felnőttképzésben el fog válni az oktatás és a vizsgáztatás. A felnőttképzők a jövőben csak tanúsítványt állíthatnak ki, a szakképesítést igazoló bizonyítványhoz akkreditált vizsgaközpontban kell majd vizsgázni.

A változások nem csak a diákokat, hanem a felnőttképzéssel foglalkozó cégeket és iskolákat egyaránt érinti.

Várhatóan problémát okoz majd, hogy míg az eddig felnőttképzésben tanulók szombatonként is tudtak oktatásra járni, ami munka és család mellett is megoldható, addig a hétköznap délutáni és esti órák kevésbé kivitelezhetőek a tanulni vágyók számára.

Emellett a felnőttképzési cégek megszűnése is problémát okozhat, hiszen az országos lefedettség helyett így lehet, hogy valaki a lakóhelyétől csak távolabb talál képzést, ami esélytelenné teszi számára a tanulást.

A korábbi struktúra szerinti, iskolarendszeren kívüli OKJ képzéseket 2020. december 31-ig indíthatnak a felnőttképzéssel foglalkozó cégek, ugyanakkor a vizsgákat a képzésben részt vevőknek 2022 végéig le kell tenniük.

Érdemes azonban minél előbb jelentkezni a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt megrohamozták a felnőttképzőket a rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamokat kereső jelentkezők.

„A tanfolyamok nagyon gyorsan megtelnek, és már csak néhány csoportot tudnak indítani idén az iskolák.” – nyilatkozta Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu tanfolyamkereső oldal szerkesztője.

The post Szakmajegyzék lesz az Országos Képzési Jegyzék helyett first appeared on TanfolyamOKJ.hu Blog.